Néhány soros bevezetővel indul a jelentés, amelynek tartalma azért is fontos, mert a dokumentum célközönsége (az amerikai kongresszus, törvényhozók, politikacsinálók, véleményformálók) bokros teendői közepette ez alapján döntheti el, hogy részletekbe menően továbbolvassa-e a dolgozatot. Sokan pedig ennek a néhány mondatnak az áttekintésével szereznek átfogó képet a különböző országok emberi jogi helyzetéről. A 2006-os magyarországi jelentés már itt is hibádzik, hiszen elmulasztja az év emberi jogi szempontból legfontosabb (és a demokrácia történetében újszerű, külső érdeklődésre is számot tartó) eseménye, az őszi kormányellenes demonstráció és az azzal szembeni rendőri fellépés megemlítését. Ehelyett a rendőrök által a gyanúsítottakkal, különösen a romákkal szemben alkalmazott túlzott erőszakról ír, „a romák folytatódó, széles körű, hátrányos megkülönböztetésére” és „az antiszemita vandalizmus cselekményeire” hívja fel a figyelmet. A bevezetőben a kormányzat mindössze egyetlen kritikát kap, de azt is „állítólagos” (alleged) jelzővel: eszerint a kormányzat továbbra is beavatkozik az állami tulajdonú médiumok szerkesztőségi és személyügyi döntéseibe.
A részrehajlás leginkább tetten érhető eszköze a dokumentumban ugyanez a jelző, amely bizonytalanságot kelt az olvasóban. Amikor az ellenzéki pártoknak és civil szervezeteknek az őszi rendőri atrocitásokkal kapcsolatos, vízágyúkra, könnygázra és gumilövedékekre vonatkozó közléseire hivatkozik, akkor az azokban foglaltak szerinte állítólagosak, vagy úgy fogalmaz, hogy az illetők „azt állították”. Ezzel szemben minduntalan a forrásmegjelölésnél használatos semleges fordulatot (according to – valaki szerint, vagy reported – ez vagy az beszámolt róla) alkalmazza, ha forrása a kormányzat, vagy a dolgozat készítői által hitelesnek elfogadott szervezet. A dokumentum ilyennek ismeri el a Gönczöl-bizottságot, amelynek jelentésére véletlenül sem úgy hivatkozik, hogy az abban foglaltak állítólagosak lennének. Ezen túlmenően a testület hangsúlyosan „független”, illetve „független, kormányfinanszírozású” megjelöléssel szerepel. Az őszi demonstrációkat minduntalan „erőszakos” (violent) jelzővel illeti, nem említi meg, hogy a rendőri fellépés október 23-án jelentős részben békés tüntetőket érintett. Míg egyes eseteket – főleg a roma elkövetők elleni aránytalan rendőri fellépést – meglepően részletesen ismertet, a szeptemberi–októberi megmozdulások okát nem fedi fel, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét egyetlen szóval sem említi.
A gyülekezési szabadságot a kormány a dokumentum szerint gyakorlatilag tiszteletben tartja, ugyanakkor nem tesz említést a Kossuth téri kordonról. A televíziónál történt események kapcsán feltűnő az is, hogy a megrongált szovjet emlékmű kapcsán olyan katonákról ír, akik „felszabadították Budapestet”.
A készítők szempontjaira nem csak a tavaly őszi események tárgyalása világít rá. Beszédes az is, hogy a hátrányos megkülönböztetésre, xenofóbiára vonatkozó részben említi meg: a Baloldali Front Kommunista Ifjúsági Szövetség egy Izrael-ellenes tüntetésen az izraeli zászlóra horogkeresztet festett. A sajtószabadság kapcsán ugyan beszámol arról, hogy az Országos Rádió és Televízió Testületben minden párt képviselteti magát, de azt a tényt elhallgatja, hogy a televízió felügyeleti szervében nincs ellenzéki képviselő. Míg a kormányzat befolyásáról csak általánosságban emlékezik meg, lényegében üdvözli Such György rádióelnökké történő kinevezését, aki szerinte lépéseket tett az objektivitás és a semleges hírszerkesztés érdekében azáltal, hogy kitiltotta a személyes véleményt.
A jelentés kapcsán megkérdeztük az amerikai nagykövetségtől, hogy kik állították össze a jelentésben foglalt információkat, kik felelősek az alkalmazott nyelvezetért, illetve a szövegben miért nem ismertetik, hogy mi miatt voltak demonstrációk ősszel. Válaszában a külképviselet azt állítja, hogy hazai és külföldi források széles körét használták fel, összhangban az amerikai törvényhozás követelményrendszerével. A jelentés objektív beszámoló az eseményekről, abban nem tesznek erőfeszítéseket az események okainak, következményeinek és szereplőik motivációinak elemzésére, illetve nem nyilvánítanak véleményt – szögezik le írásos válaszukban. A jelentés kiadását megelőzően amerikai diplomaták egy háttérbeszélgetésen nem tudtak világosan válaszolni arra az egyszerű kérdésre sem, hogy a dokumentum tükrözi-e majd azt a tényt, hogy a rendőrség gumilövedékkel számos tüntetőt súlyosan megsebesített.
origo.hu
Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen
