A sonkakészítők fondorlataira és trükkjeire hívta fel a figyelmet a lapunknak nyilatkozó Pest megyei és fővárosi főállatorvos. Hajós Ádám emlékeztetett arra a kétes minőségű, szlovák importból származó, röviddel húsvét előtt piacra dobott sonkára, amely számos vásárlót és fogyasztót megtévesztett az utóbbi években. – A tavaly alkalmazott egyik technológiát úgy is nevezhetjük: „hús a húsban” – mondta a szakember. – Ebben az esetben a gyártó hálós húsköpenybe apróhúsból készült és pácolt „tölteléket” vagy akár különféle, sertésbőrből főzött emulziót, valamint színezéket fecskendez, majd hőkezeli a készítményt. A végeredmény kívülről főtt, füstölt sonkának látszó termék, ami akkor okoz majd bosszúságot, amikor megpróbáljuk felszeletelni vagy megfőzni.
A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszer-készítési szokások sonkaként a sertéscombból készülő húsárut fogadják el, ami lehet csontos vagy csont nélküli. A teljes comb, amely tartalmazza a csontot és a bőrt is, parasztsonkának nevezhető. Minden egyéb, húsrészekből előállított készítményen fel kell tüntetni az összetevőket. Ugyanakkor egy ilyen termék – a hazai szabályok alapján – nem is nevezhető sonkának, ez a kifejezés tehát a címkéjén nem szerepelhet – fűzte hozzá a főállatorvos. Gyanúra adhat okot az is, ha az áru aránytalanul olcsó, vagy a füstölt húson nincsen címke. A gyártónak ugyanis kötelessége feliratozni a termékeit. Nemcsak az összetételéről kell tájékoztatni a vásárlót, hanem az adott húsáru minőségmegőrzési idejéről, valamint a javasolt tárolási hőmérsékletről.
Hajós Ádám szerint ha úgynevezett darabolt sonkát vásárolunk – ami egy egész comb pácolt és füstölt része –, akkor jól látható a termék alapanyaga, ezért kisebb a becsapás veszélye. A hálós készítmények esetében előfordulhat, hogy csak a konyhaasztalon derül ki: nagyobb a zsírhányaduk az elvárhatónál.
– Mindezek alapján én csak a paraszt- vagy darabolt sonkát ajánlom megvételre – jegyezte meg Hajós Ádám. – Megfőzése előtt huszonnégy órával hideg vízben kell áztatni, s végül annyi óráig főzni, ahány kilogramm az adott comb. Ha kötőtűt szúrunk a forgójánál a hús közepébe, s a kihúzott tűnek jó az illata, akkor a sonka állapota kifogástalan. Ellenkező esetben az árut a boltban kicserélhetjük.
A fehér és barna héjú tojások közül a vásárlók inkább az utóbbit választják, bár ez a megkülönböztetés értelmetlen, mert nincs különbség köztük – mutatott rá Dömölki Lívia. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-biztonsági szakértője azt tanácsolta, vásárláskor inkább az áru tisztaságára figyeljünk, s ne adjunk pénzt trágyával vagy vérrel szenynyezett, illetve repedt héjú tojásért. A szennyeződések ugyanis a felületén keletkezett hajszálrepedéseken bejuthatnak a tojás belsejébe, s így fennállhat a szalmonellafertőzés veszélye. A tojásokat viszont árusítás előtt tilos lemosni, a szennyeződést inkább puha kefével kell eltávolítani, mert megsérülhet a tojás meszes héját bevonó vékony fedőréteg, az úgynevezett kutikula, ami védi a tojást a mikroorganizmusoktól. Szabad szemmel nem állapítható meg, hogy lemosták-e a tojást, ezért előnyös mindenkor a kipróbált, ismerős, ezért megbízható helyen vásárolni, ahol kellő forgalmat tapasztalunk, és az árut megfelelő módon tárolják.
Mivel a hazai zöldségek mellett ma számos külföldi termék is megtalálható a piacokon, a szakértő szerint érdemesebb ugyancsak ismerőstől vagy megbízható, hazai terméket árusító kereskedőtől vásárolni. Az importzöldség valóban mutatós és szép lehet, de Dömölki Lívia hangsúlyozta: a termesztőik növekedésserkentő anyagokat alkalmaznak az előállításukkor. Ez abból is felismerhető, hogy látványuk dacára nem olyan ízletesek, mint az őshonosak.
origo.hu
Hatalmas hajtóvadászat van érvényben az ország legkeresettebb bűnözői ellen
