Milyen főbb tendenciák és technológiák formálják leginkább a Magyar Telekom (MT) jövőképét, milyen fejlődési lehetőségeket látnak a piacon?
– Elsősorban olyan, a világhálón elérhető szolgáltatások fejlődése befolyásolja lépéseinket, amelyek az internet további terjedését generálják. Már jelenleg is kínálunk nagyon izgalmas termékeket, amelyek az ADSL-hez kötődnek (IPTV), de nem szabad elfeledkezni a mobiltelefonon keresztüli széles sávú internetezést lehetővé tevő technológiákról (HSDPA), illetve a WEB 2.0 várható fejlődéséről. Utóbbival kapcsolatban nemcsak olyan dolgokat emelnék ki, mint a közösségépítő hálózat – társaságunk esetében az iWiW –, hanem a következő időszakban várhatóan felfutó fotótárakat és videomegosztó portálokat is.
– Bevétel szempontjából is ezen trendek meglovagolását tekinthetjük az MT céljának?
– Feltétlenül. Egyre nőnek az innen származó bevételeink. Rövid távon is el tudok képzelni olyan forgatókönyvet, hogy egy széles sávú internetezésre képes mobiltelefon használója készüléke segítségével tölti fel saját videóit, képeit – akár az iWiW-re. Amellett, hogy a széles sávú internetezést mobiltelefonon is lehetővé tesszük, megkezdtük a világhálón keresztüli televíziózás (IPTV) bevezetését is. Ezek mind olyan trendek, melyek bővítik a széles sávú internet használatát, ami alapot ad társaságunknak a hálózat további fejlesztésére. Tehát árbevételt eredményez még rövid távon is.
– Ön szerint a Deutsche Telekomot (DT) érintő átszervezések, dolgozók kiszervezése miként érinti a Magyar Telekomot?
– Egyrészt mindig érdemes észben tartani, hogy ami az anyacégben történik, az nem automatikusan hat a hazai vállalatra. Teljesen más piaci helyzet van Németországban, mint Magyarországon, de ha a folyamatokat nézzük, akkor igaz, hogy minden távközlési társaság hasonló cipőben jár. Ezért nem lehet tagadni azt, hogy itt is a hatékonyság növelésére törekszünk, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanazt a megoldást vagy ugyanolyan mértékben kell alkalmazzuk.
– Ez azt jelenti, hogy a DT által bejelentett 45 százalékos nyereségcsökkenése sem érinti a Magyar Telekomot, például előfordulhat egy esetleges nagyobb nyereségelvonás?
– Mi egy önálló tőzsdei társaság vagyunk, mely 59 százalékban DT-tulajdonban van, de részvényeink 41 százaléka a nyílt piacon forog. Nem kell tennünk, és nem is tehetünk olyan lépéseket, melyek károsak a vállalat szempontjából. Tehát ilyen dolgok szóba sem jöhetnek. Vannak olyan konkrét megfogalmazott elvárások, melyeket teljesítenünk kell. Mi felelősségteljes növekedési előrejelzéseket adunk, melyek megvalósulása számunkra a legfontosabb.
– Jelenleg például milyen várható eredmény-előrejelzést tudnak adni?
– Továbbra is az árbevétel és a profit szinten tartását tudjuk ígérni. Ezek egyszerű, de felelősségteljes számok. A napokban sok befektetővel egyeztetve egyértelművé tettük, hogy amennyiben vállalásaink bármilyen irányban meglepetést okoznak, abból akár a személyes konzekvenciákat is levonom. Ez azért reális előrejelzés, mert a jelenlegi makroökonómiai trendek idén nem olyan kedvezők, mint pár évvel ezelőtt voltak.
– Mennyire borította fel a cég terveit az, hogy az elmúlt időszakban a szokásosnál gyakrabban és váratlanul változtak az adótörvények?
– Társaságunk olyan piacon tevékenykedik, mely folyamatos változásban van, ezért nyilvánvalóan egyik erősségünk az, hogy gyorsan és jól tudunk alkalmazkodni az új elvárásokhoz. Az egyensúlyteremtő intézkedések közvetett hatásai – mivel az emberek szűkösebb anyagi helyzetük miatt nyilván kevesebbet fogak telekommunikációra fordítani – fokozottabban érintik a szektort, mint más iparágakat.
– A Magyar Telekom részeként működő T-Mobile várhatóan milyen változásokon fog még keresztülmenni idén?
– Rengeteg apró részen dolgozunk már hónapok óta. Nemcsak költségcsökkentésről, hanem árbevétel-növelő, illetve hatékonyság- és hatásosságnövelő intézkedésekről van szó. Újjászerveztük a munkafolyamatokat, sok tevékenységet – például a társaságok adminisztratív ügyintézését – központosítottunk. A továbbiakban azokon a területeken fogunk nagyobb hatékonyságra törekedni, melyek közvetlenül hatnak az ügyfélre, például az ügyfélszolgálatok esetében.
– Meddig tart az integrációs folyamat, és mekkora megtakarításra számítanak?
– Több tíz milliárd forintot lehet ezen megspórolni, aminek jó részét az adja, hogy adószempontból is hatékonyabban dolgozunk, de hosszú távon a háttérműveletek integrációjából is komoly megtakarításokra számítunk.
– Szándékukban áll újabb akvizíciók végrehajtása?
– Igen, szeretnénk folytatni az akvizíciókat, de ez attól függ, hogy éppen mi eladó, van-e számunkra megfelelő célpont. Már csak azért is, mert eddigi cégfelvásárlásaink is jelentős hozzáadott értéket adtak úgy a hazai, mint a külföldi piacon.
– A montenegrói akvizíció nyomán vizsgálatok indultak a tanácsadói szerződések miatt: milyen tanulságokat vontak le belőle?
– Nem szabad túldramatizálni az ügyet, de tényleg van pár tanulsága. Ennek a tételnek montenegrói szinten van anyagi jelentősége is, a cég szintjén azonban inkább tanulságokkal szolgált. Megmutatta: a belső folyamatainkat tovább kell tökéletesíteni. Meg kell felelnünk a legszigorúbb elvárásoknak is, ezért ma már egy külön igazgató foglalkozik a szerződések ellenőrzésével, különösen azzal, hogy ezek minden szempontból rendben legyenek, s számot tudjuk adni egy esetleges hatósági megkeresésre.

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok