A közösség állam- és kormányfői elfogadták, hogy 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, persze csak összeurópai szinten. Angela Merkel mint a G8 és az EU soros elnöke lényegesen nagyobb, egyharmados klímagázcsökkentéssel mutatna példát a fő szennyezőknek: az USA-nak, Kínának és Indiának.
Azt is előírták, hogy 13 év múlva az unió energiaigényének 20 százalékát megújuló forrásból, azaz szélből, biomasszából, vízből, napfényből, földhőből és termálvízből állítják elő. A hivatalos magyar álláspont szerint nem tudjuk zöldenergiával kiváltani a fogyasztás egyötödét, legfeljebb 15 százalékot. Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója ezzel szemben úgy véli, Magyarország óriási potenciállal rendelkezik, a 20 százalék reális vállalás lehetne. Ehhez képest csak klímaromboló erőművekről és gáztározókról beszélnek, sőt a tervek szerint energiaexportőrré lépne elő hazánk.
A megújuló sem környezetbarát? A környezetvédelmi minisztérium megkeresésünkre nyomban hivatalos zöldmankót is adott Gyurcsány Ferenc hóna alá azzal, hogy álláspontja szerint az alternatív energiaforrások igénybevételének drasztikus emelése természetvédelmi szempontból aggályos lenne. (Emlékezetes: a hatóságok már korábban is több szélerőmű-beruházást megtorpedóztak, éppen tájrombolásra hivatkozva.) Nemes Csaba, a tárca főosztályvezetője megkeresésünkre kifejtette, a szélerőművek amellett, hogy tájrombolók és veszélyt jelenthetnek a madarakra, csak időszakosan termelik az áramot, ezért egy tározós-szivattyús vízi erőművet kellene építeni (amellyel egy hegyre szívják fel a vizet, majd szükség esetén leengedik a turbinákra). A főosztályvezető szerint a kisebb vízi erőműveknek is lehetne jövőjük, de a lehetséges helyszínek sokszor védett területek. – A biomassza égetésére részben áttért nagy erőművek miatt pedig az erdőt irtják, az energiaültetvények ugyan megoldanák a tűzifaproblémát, de tájképileg kifogásolhatók, az energiafű pedig nem őshonos. A termálvízből is nyerhető energia, ám éppen a szigorú környezetvédelmi előírások nehezítik a hasznosítást: a beruházó vagy két kutat fúr, hogy visszapréselhesse a lehűlt vizet, vagy hagyja elfolyni, és akkor hatalmas szennyvízbírságot fizet – sorolta a zöldenergiával szembeni aggályait a környezetvédelmi tárca munkatársa. Nemes Csaba szerint bár a radioaktív hulladékok biztonságos tárolása nincs megoldva, Paksnak – mely a villamos energia 37 százalékát termeli – egyelőre nincs alternatívája. A zöldek viszont úgy vélik: ha helyesen választják meg, melyik energiaforrást használják, teljesen kiváltható a nukleáris erő. Szlovákiában ugyanis már van szivattyús tározó, abban hazánk is társulhatna, a szélerőműveket pedig nem a madarak vándorlási útvonalán telepítik.
Klímavédelem földgázzal? Környezetvédők nem értik, Gyurcsány Ferenc mire alapozza, hogy legfeljebb 15 százalékig tornázható fel a megújuló energia részaránya. Ámon Ada szerint nem végeztek háttérszámításokat arról, melyik energiaforrás mennyibe kerül, így össze sem lehet azokat hasonlítani.
Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse szerint hiányzik a határozott kormányzati szándék. Ezt mutatja – mutatott rá kérdésünkre – Gyurcsány Ferenc korábbi nyilatkozata, miszerint az EU-s közös energiapolitika és az oroszoktól való energiafüggőség nem zárja ki egymást. Ámon Ada arra emlékeztetett: a kormány a gáz részarányát jelentősen növelné, 2020-ra az összes energiaigény 44 százalékát orosz gázból fedezné.
Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa szerint a kormányfő és érdekkörei az atomerőmű élettartamának meghosszabbításában érdekeltek, attól 8–10 éves, 1000 milliárd forintos beruházást remélnek. Az ország első emberének érdeke, hogy fenntartsa az orosz befolyást az energiapiacon, különutas politikáját Nyugaton és már Amerikában is rosszallóan nézik.
Takarékosság mindenekelőtt. Közösségi szinten 2020-ig az energiahatékonyságot is 20 százalékkal kötelező növelni. Az EU továbbá döntött arról, hogy a közlekedésben használt üzemanyag egytizede biodízel vagy bioetanol legyen. Azokban a kérdésekben azonban, ahol az államok maguk tesznek vállalásokat, még hosszú csatározások várhatók – magyarázta Rohonyi Péter.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
