Ha arról egyelőre még nem is beszélhetünk, hogy visszatérnének a nyár végén tapasztalt, háromszáz forintos üzemanyagárak, az mindenestre tény, hogy az elmúlt hetekben lassan, de folyamatosan drágult az idehaza is meghatározó nemzetközi piacokon az olaj – és nyomában az üzemanyag. A szerda nulla órától esedékes, hatforintos benzin- és kétforintos gázolajár-emelés után egy liter 95-ös körülbelül 260 forintba kerül majd, a gázolaj pedig átlagosan mintegy tíz forinttal lesz ennél olcsóbb.
A két üzemanyag-féleség eltérő mértékű drágulása mögött szezonális magyarázatot kell keresnünk – a télnek lassan vége, az építőipar azonban még nem dolgozik teljes kapacitással, és előttünk állnak még a szintén „gázolajfaló” tavaszi mezőgazdasági munkák is –, és a szakértők úgy látják, hogy az általános áremelkedés mögött sincsenek fundamentális okok. A kereslet és a kínálat egyensúlyban van ugyanis, a drágulás mögött így alighanem spekuláció, illetve egy esetleges háborútól való piaci félelem munkálhat. Az elemzők figyelme leginkább Iránra irányul. Ezt támasztja alá, hogy a múlt héten többször is előfordult, hogy az arab világban zajló történésekre általában érzékenyebben reagáló északi-tengeri referenciakeverék, vagyis a Brent ára felülmúlta a nála hagyományosan drágább amerikai WTI-ét.
Hogy lesz-e a jövő héten is újabb üzemanyagár-emelés idehaza, az alapvetően azon múlik, mi történik ezen a héten az olajpiacon. Az árrobbanástól félő fogyasztók kedvező jelként értékelhetik, hogy amíg a fekete arany árfolyama a múlt héten végig 62 dollár környékén mozgott, addig a tegnap reggeli kereskedést már 61 dollár alatti jegyzésekkel indult. Üröm az örömben, hogy ez alighanem a távol-keleti tőzsdék múlt heti összeomlásának kései hatása lehet, vagyis a világgazdaság lassulásáról szóló híreknek köszönhető az árcsökkenés – kérdés, hogy ez képes lesz-e kompenzálni az iráni bizonytalanság hatását.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
