Végéhez közeledik az aranyrészvények kora

Bár az uniós szabályozás szerint hazánk csak néhány cégben őrizhetett volna meg aranyrészvényeket, a magyar állam még mindig többtucatnyi vállalatban birtokolja ezeket a különleges jogokat biztosító papírokat. Az EU nyomása egyre nő az állami részesedések kivonására. A brüsszeli kötelezettségszegési eljárás már egy éve folyik ellenünk, miközben igencsak kétséges, hogy az Országgyűlés tavasszal meg tud-e egyezni ebben a kérdésben.

Több hónapos szünet után ismét a honatyák elé került az aranyrészvényekről, hivatalos nevén a magyar államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének megszüntetéséről szóló javaslat, amellyel kapcsolatban hétfőn kerül sor a parlamentben a részletes vitára. Az Országgyűlés először három éve, hazánk uniós csatlakozásakor foglalkozott a kérdéssel, akkor azonban még a kormánypártok sem értettek egyet abban, hogy mi is legyen a különleges papírokkal. A kabinet később is sikertelenül igyekezett dűlőre vinni az ügyet, időközben pedig kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az Európai Bizottság. A választásokra tekintettel a kabinet tavaly őszig ugyan haladékot kapott, de mivel azóta sem született meg az aranyrészvények átalakításához szükséges jogszabály, jó esély van arra, hogy a vita az Európai Bíróság előtt végződik. A közösségi jogi fórum már vizsgálódik is a kérdésben.
Az unió azért csak néhány kivételes esetben tűri meg az aranyrészvények használatát, mert a szabad verseny korlátozására szolgáló eszközöket lát a papírokban és a hozzá tartozó állami tulajdonban. Tény, hogy az aranyrészvénnyel bíró cégekben csak az állam jóváhagyásával lehet megemelni vagy csökkenteni az alaptőkét, vagyoni értékű jogot más gazdálkodó szervezet javára átruházni, az egyes részvényekhez fűződő jogokat módosítani, de csak az állam engedélyével kerülhet sor egyesülésre, szétválásra vagy a vállalat megszűnésére is. Ezért aztán a tagországok csak olyan cégekben birtokolhatnak aranyrészvényeket, amelyek fontos nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági szerepet töltenek be. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt szerint azonban a T. Ház előtt lévő jelenlegi törvényjavaslat nem támogatható.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által előterjesztett kormánytervezet először március 5-én szerepelt a napirenden, az általános vita lezárására azonban csak e hét elején került sor. A javaslat lényege: az aranyrészvények törzsrészvényekké alakulnának át. – Az viszont, hogy utóbbi pontosan milyen jogokat is garantál a magyar állam számára, csak az alapító okiratokból derülhet ki, és valószínűleg minden esetben más és más jogosítványok fűződnének hozzá – mutatott rá a Fidesz legfőbb kifogására Tóth András országgyűlési képviselő. Lapunk kérdésére a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság ellenzéki tagja leszögezte: ágazati törvényekben kellene szavatolni az állami érdekeket, a mostani kormánytervezetben azonban ez nem szerepel. Az általános vitában ellenzéki képviselők arra is rámutattak, hogy az aranyrészvények megszüntetésének komoly gazdasági vetülete van: korábban ugyanis e papírok miatt kevesebb privatizációs bevétel folyt be az állam kasszájába, az aranyrészvények felszámolásával pedig jelentősen nőni fog a vállalatok értéke.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a javaslat több kormánypárti képviselő tetszését sem nyerte meg. Emiatt jelenleg az a fő kérdés, hogy a tervezetet módosító indítványokkal alakítanák-e át – ahogy a baloldali honatyák szeretnék –, vagy célszerűbb volna-e a dokumentum visszavonása – amint azt a Fidesz és a kereszténydemokraták javasolják. Egyvalami azonban biztos: bár az idő fogy, a végleges megoldástól még igen messze vagyunk.

Ahol megszűnne az aranyrészvény:
– CD Hungary Ingatlanhasznosító, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt.
– Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt.
– Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt.
– Herz Szalámigyár Zrt.
– Kalocsai Fűszerpaprika Zrt.
– Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.
– Mol Nyrt.
– Észak-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.
– Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.
– Dél-alföldi Gázszolgáltató Zrt.
– Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.
– Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.
– Paksi Atomerőmű Zrt.
– Dunamente Erőmű Zrt.
– Vértesi Erőmű Zrt.
– Bakonyi Erőmű Zrt.
– Pannon Hőerőmű Zrt.
– Mátrai Erőmű Zrt.
– Tiszai Erőmű Zrt.
– Budapesti Erőmű Zrt.
– Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.
– Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.
– Dél-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.
– Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.
– Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.
– Budapesti Elektromos Művek Nyrt.
– Országos Villamostávvezeték Zrt.
– MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt.
– Magyar Telekom Távközlési Nyrt.
– Dunai Repülőgépgyár Zrt.
Forrás: Parlament.hu