Két hete a szegedi alsóvárosi ferences templommal ismerkedtünk sorozatunkban, megcsodálva az 1470-es évek építkezését vezető János fráter nagyszerű munkáját. Ezúttal az Alföld északi felének legjelentősebb gótikus építészeti emlékhelyét, Nyírbátort keressük fel, ahol az 1480-as évtizedben folyt munkálatok ugyanezen János építőmester személyéhez köthetők.
IV. (Kun) László király 1279-ben a német eredetű Gut-Keled nemzetségbeli Berecknek adományozta az Ecsedi-láp közelében lévő Bátor falut. A török eredetű nevet viselő település így lett a hatalmas történelmi pályát befutó Báthori família névadója, egyben a környék legfontosabb középkori központja. Nyírbátor már az 1300-as évek második felében mezővárosi rangú piachely volt. Régi Szent György-parókiáját – Lőrinc nevű papjával együtt – megnevezik az 1332 és 1335 közötti pápai tizedjegyzékek. A gótikus csarnoktemplom északi oldalán 1958-ban napvilágra került egy centrális alaprajzú hajóból és sokszögű szentélyből álló épület alapfala, amely a XIII. század végi templom Szent Kereszt-kápolnájának maradványa. A következő másfél évszázadban ez a templomegyüttes alkotta a város plébániai egyházát. További részleteit azért nem ismerhetjük, mert az 1400-as évek végén történt építkezéskor minden korábbi falazatot lebontottak és/vagy bedolgoztak a nagyságrenddel nagyobb méretű alapokba, szerkezetekbe.
Az Anjou és Luxemburg királyok korának hatalmi harcaiból a Báthoriak az ország egyik legerősebb családjaként kerültek ki. Hunyadi János, majd Mátyás uralkodása idején udvari főméltóságok és egyháznagyok kerültek ki közülük: ecsedi Báthori Miklós Vác püspöke volt, fivére, István 1458-tól a király fő étekfogó mestere, 1471-től országbíró, erdélyi vajda. Báthori István 1479-ben Kinizsi Pál oldalán harcolt a török ellen. A kenyérmezei diadal örömére – no meg a gazdag hadizsákmány és a királyi adományok méltó elköltésére – nagyszabású építkezésbe fogott nyírségi birtokainak központjában. 1484-ben Geréb László erdélyi püspök Bátor mezőváros tizedjövedelmét átengedte a vajdának az új Szent György-templom munkálatainak támogatására. Ez az okleveles adat, illetve a déli bejárat fölött látható 1488-as dátum pontosan behatárolja az építkezés idejét.
Igazán reprezentatív eredményt hozott a néhány esztendeig tartó munka. „Az egyetlen hatalmas teremből álló, lenyűgözően szép belső teret öt óriási, háromosztású ablak világítja meg. A gyönyörű hálóboltozat baldachinos, karcsú falpillérekre metsződik” – olvashatjuk a magyar gótikus művészet tudós történésze, Entz Géza (1913–1993) tollából. Csúcsíves építészetünket bemutató könyvének címlapját is a nyírbátori templom belsejét mutató fénykép díszíti. Kivételes érdekessége a meredek nyeregtetőnek, hogy épen megmaradt az eredeti tölgyfa fedélszéke. Mesterien egybeszerkesztett gerendáin és dúcain ott láthatók a középkori ácsok által berótt illesztőjegyek. Ami pedig a bámulatos arányú és hálózatú kőboltozatot illeti, jusson eszünkbe a szegedi ferences templomban látott mása, amelynek János nevű építőmestere itt is bemutatta technikai bravúrját.
A szentély déli pillérének lábazatába vésett (14)94-es évszám az utómunkálatok végét jelzi. Báthori vajda nem élte meg az új Szent György-templom teljes befejeztét, egy évvel azelőtt meghalt. Az egy kilométerrel nyugatabbra lévő, szintén őáltala alapított minorita kolostortemplomot már készen láthatta. Oda temették el. Pompás vörösmárvány síremléke onnan került át jóval később az időközben protestáns használatba került csarnoktemplomba.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
