Oroszország komolyan veszi a nukleáris veszélyt

Nem meglepő Moszkva reakciója Izrael Irán elleni légicsapásaira. Oroszország egyrészt jó kapcsolatot ápol Iránnal, másrészt komolyan veszi a nukleáris problematikát – hívta fel a figyelmet Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: AFP Fotó: SERGEI BULKIN

Oroszország és Irán fontos partnerei egymásnak

Irán fontos partner Moszkva számára, hisz rajta át fut a Nemzetközi Észak-Dél Szállítási Folyosó, ami lehetővé teszi Oroszország számára a kijutást az Indiai-óceánhoz, emellett Oroszország légvédelmi eszközöket szállított Iránnak

Seremet Sándor azt is kiemelte, hogy az oroszok építették az első atomrreaktort az országban, de pont Izraelre való tekintettel óvatosak voltak a vadászgépek szállításával, amelyre végül csak 2025-ben került sor. 

Izrael cserébe nem szállított fegyvereket Ukrajnába

 – fogalmazott a szakértő, kiemelve: 

Az orosz–izraeli viszony ennek ellenére nem túl látható.

A szakértő szerint az esetlegesen Iránnak nyújtható segítség tekintetében Oroszországnak viszonylag korlátozottak a lehetőségei. Azon kívül, hogy elítéli Izrael támadásait, nem léphet fel Irán mellett nyíltan, akár úgy, hogy például fegyvereket küld, vagy növeli az ország légvédelmi kapacitásait. Ugyanakkor a nukleáris kérdésekben lehet szerepe. 

Oroszország korábban már felajánlotta, hogy átveszi az Iránban harcászati szintre dúsított uránt, vagy akár azt, hogy az iráni atomenergetikai projektekhez ő dúsítja és szállítja majd a fűtőanyagot.

 Ez azonban a második lépés, amelyre a konfliktus deeszkalációja után kerülhet sor – hangsúlyozta Seremet Sándor. 

'What should we do?' Seeking clarity in Tehran as Israeli jets fly overhead https://t.co/3rEb4s7kXS

— BBC News (World) (@BBCWorld) June 18, 2025

Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki Izrael Irán nukleáris létesítményei elleni támadásai miatt. A nyilatkozatban ezeket egyenesen illegálisnak és a globális biztonságra nézve veszélyesnek minősítette. 

Moszkva álláspontja az, hogy a nyugati országok manipulálják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), és annak jelentéseit politikai nyomásgyakorlásra használják fel. 

Emiatt Oroszország azt várná el az ügynökség vezetésétől, hogy készítsen egy objektív, részletes írásbeli jelentést Izrael iráni nukleáris infrastruktúrára mért csapásainak következményeiről és a NAÜ ellenőreit fenyegető veszélyekről. 

Ennek a jelentésnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kellene kerülnie 

– fejtegette a szakértő.

Oroszország szempontjából a probléma az, hogy a NAÜ nem mindig elfogulatlan, és azt várná el, hogy politikai preferenciáktól mentesen készítse a jelentéseit. Legalábbis a közleményekből ez derül ki 

– fogalmazott. 

Az, hogy Oroszország közvetítő szerepben lépjen fel, elméletileg lehetséges, de egyelőre nem látszik, hogy a konfliktusban lévő felek felől erre bármilyen igény mutatkozna. Irán például korábban már felkérte Katart és Ománt, hogy közvetítsenek az Egyesült Államok felé. Ettől függetlenül a Kreml jelezte nyitottságát a szerep elvállalására, Putyin több telefonbeszélgetést is intézett már az ügyben, többek közt beszélt az amerikai, az iráni és az izraeli elnökkel is. Egyelőre azonban az elvárható felszólításokon kívül a konfliktus deeszkalálására más lépések nem történtek Oroszország részéről

– emelte ki a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Borítókép: Vlagyimir Putyin (Fotó: AFP)