Bizalomvesztés vezetett a válsághoz

Kormányzati botladozás és gazdasági krízis címmel rendezett vitafórumot a Deák Ferenc Közéleti Klub, melynek vendég előadói egyetértettek abban, hogy a gazdaságpolitika hitelességének és a büdzsé átláthatóságának visszaállítása a válságból történő kilábalás első lépése kell hogy legyen. A közgazdászok az utóbbi évek látványos gazdasági lecsúszásának egyik legfontosabb okát a kormányzati hitelesség megrendülésében, ennek következtében a lakossági és befektetői bizalom elvesztésében látják.

2007. 04. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Keveset tesz a kormány, de még többet kommunikál – foglalta össze a felzárkózáshoz vezető út buktatóit a Deák Ferenc Közéleti Klub csütörtök esti fórumán Csaba László közgazdászprofesszor, aki Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója és Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökének társaságában igyekezett választ keresni az utóbbi évek leszakadásának okaira, s a későbbi felzárkózás forrásaira. A meghívott közgazdászok szerint a konvergencia alapfeltétele a beruházásokon és a lakossági megtakarításokon nyugvó gazdasági fejlődés, melynek üteme túl kell hogy szárnyalja a fejlettebb 15 uniós tagállam bővülési ütemét. Ám a konvergenciaprogramban vázoltak szerint az előttünk álló két évben a magyar GDP-növekedés jóval elmarad az újonnan csatlakozott – immár 12 ország – fejlődési üteméhez képest, s ez a leszakadást vetíti előre.
Szapáry György szerint a befektetésekhez nélkülözhetetlen bizalom és hitelesség elvesztése a hatalmas költségvetési hiány miatt következett be, mely „megzavarta a befektetőket”, miközben a lakosság előtt még továbbra sem világos, hogy az utóbbi években beharangozott adócsökkentési és béremelési ígéreteknek mindig „súlyos ára van, melyet szintén nekik kell megfizetniük”. A vendég előadók úgy látták, hogy adócsökkentés csakis költségcsökkentéssel együtt valósítható meg, s a demokráciát többek között az ilyen tapasztalatok megértése alakíthatja ki. Szapáry reményét fejezte ki, hogy a Bokros-csomag és a Gyurcsány-csomagok után már nem lesz több „gazdasági eltévelyedésünk”. A felszólalók az egyik legégetőbb problémának a vállalkozóbarát környezet hiányát értékelték, mely óriási bürokráciával, átláthatatlan és bonyolult adórendszerrel párosul.
Klasszikus állami kudarcnak nevezte Csaba László, hogy a hazai adórendszer hiányosságai miatt „még annyit sem tudunk beszedni, amennyi a betevő falatra kell”, ez pedig összességében hozzájárult a felduzzadt államháztartási hiányhoz. Azért van sok adóellenőr, mert bonyolult az adórendszer, ha viszont nem lenne az, akkor ennyi adóellenőrre sem lenne szükség – fogalmazott a Közép-európai Egyetem professzora, aki szerint több esetben a költségvetésbe bekerülő adószázmilliárdok elköltésének útja sem átlátható, s erre az Állami Számvevőszék csak évekkel később tudja felhívni a figyelmet.
Palócz Éva szerint az APEH koncepciós hibák sorát követi el, amikor főleg a nyereséges vállalkozásoknál vizsgálódik, miközben sok, 120 ezer veszteséges cég működik hazánkban. Palócz szerint az utóbbi 4-5 évben majdnem az összes gazdasági mutató esetében az élvonalból az utolsók közé kerültünk, a bukdácsolást pedig jól szemlélteti, hogy 2003 óta már az ötödik konvergenciaprogramot nyújtottuk be Brüsszelnek, mert az előzők egyikét sem tudtuk tartani. A vezérigazgató úgy véli, a meg nem tartott ígéretek nagyban hozzájárultak a nemzetközi bizalom megrendüléséhez, s „ennek a kellemetlen koreográfiának” kellene véget vetni, hogy a felzárkózás megindulhasson.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.