Drasztikus reform a felsőoktatásban?

Meg kell szüntetni mindenfajta normatív finanszírozást a felsőoktatásban, minden hallgató fizessen tandíjat, azt emeljék a költségtérítés szintjére – többek között ez olvasható Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerkesztett anyagában, amelyet a vezető hazai egyetemek képviselőivel is egyeztetett. A szaktárca szerint ez nem tükrözi álláspontjukat, a Fidesz az esélyegyenlőséget kéri számon.

A hazai felsőoktatás drasztikus szerkezeti reformját javasolja a vezető hazai egyetemek gazdasági tanácsainak képviselőiből álló GT-fórum, az erről szóló vitaanyagot Bokros Lajos, az ELTE GT elnöke írta és szerkesztette, de egyeztetett álláspontot tükröz. – A magyar felsőoktatás szerkezeti válságban van, a jelenlegi helyzet kritikus – vélekednek a felsőoktatási reformtervezet kidolgozói, kifejtve: a friss diplomások körében a munkanélküliség a kétszerese a hazai átlagnak, minőség terén pedig egyértelműen lemaradtunk a világtól.
A Budapesti Műszaki Egyetem, a Corvinus, az ELTE, a Semmelweis, valamint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemek képviselői közreműködésével készült dokumentum a válság legfőbb okának a fejkvóta szerinti finanszírozást tartja, amely a hallgatói létszám minden határon túli növelésében tesz érdekeltté, beprogramozva ezzel az oktatás minőségének romlását. A vitairat szerint meg kell szüntetni mindenfajta normatív finanszírozást és a különbségtételt az államilag támogatott és az önköltséges felsőoktatás között. – Minden hallgató fizessen tandíjat, azt emeljék a költségtérítés szintjére, mentesüljön ez alól a diákok azon 15-20 százaléka, akiket a hallgatói önkormányzat rászorulónak ismer el – áll a tanulmányban. A színvonalas oktatás, az oktatók megfizetésének garanciáját a tandíjbevételekben látják a szerzők, a kutatótevékenységet pedig – az állami költségvetési források mellett – főleg vállalati és nemzetközi pályázatok elnyerésével biztosítanák.
– Be kellene zárni mindazokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeknek sem a fizikai, sem pedig a humán infrastruktúrája nem éri el a minimálisan kívánatos szintet – közlik, „súlyponti iskolák” létrehozását javasolva, amelyek kiemelt állami finanszírozást kapnának. Az oktatók bérének fizetése is a tandíjakból lenne megoldva.
A dolgozat elkészítésében közreműködő egyetemi vezetők annak nyilvánosságra kerülésekor már közölték: az írás minden egyes pontjával nem ért egyet valamenynyi résztvevő, abban viszont igen, hogy a vitairat olyan kérdéseket vet föl, amelyeket fontos tisztázni.
Az oktatási tárca államtitkára, Arató Gergely (MSZP) bejelentette: nem tükrözi az oktatási tárca és a felsőoktatás döntő többségének álláspontját a vitaanyag. A kormány ahhoz a közösen kialakított reformtervezethez tartja magát, amelyről a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein a felek megegyeztek, és amely bírja a rektorok, az oktatók, a szakszervezet és a hallgatók támogatását is. Arató hangsúlyozta: az állam nem kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból.
– A polgári kormány hatalomra kerülése után megszüntette a tandíjfizetési kötelezettséget, ahogyan most is ezt az intézkedést javasolják – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője felszólította a kormányt, hogy gondolja át a tandíj ügyét, különösen, ha vannak emelési szándékai, sürgősen felejtse el azokat. Kifejtette: a terv durván sérti az esélyegyenlőség elvét, a fiatalok tehetsége és szorgalma döntsön arról, ki járjon felsőoktatási intézménybe, ne pedig a szülők pillanatnyi egzisztencális helyzete. A Fidesz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az emberek népszavazáson döntsenek a tandíjról – hangsúlyozta a szóvivő.