Egy bátor asszony

Bátor nőnek nevezte a szír sajtó az Egyesült Államok által elszigetelt országba látogató amerikai demokrata házelnököt, aki tegnap találkozott Basár el-Aszad elnökkel is. Ugyan nem szabad elfelejteni, hogy a jelző a szigorú ellenőrzés alatt álló állami médiumoktól származik, Pelosi egy csapásra tényleg az alternatív amerikai diplomácia vezető személyiségévé lépett elő, lekörözve a hivatalos külügyek rettenthetetlen irányítóját, Condoleezza Rice-t, aki eddig sok mindent vitt a térségbe, de reményt soha.
Pelosi közel-keleti látogatása már csak azért sem söpörhető a szőnyeg alá, mert az Egyesült Államok harmadik közjogi méltóságáról van szó, aki harmadik az elnöki utódlásban is: ha George W. Bushsal történik valami, ami Dick Cheney alelnök régóta rakoncátlankodó szívének sem tenne jót, a házelnökre maradna a világ vezető hatalmának kormányzása. Nem véletlen így az sem, hogy a látogatással szemben a Bush-kormány súlyos fenntartásait hangoztatta, az olyan sértő megjegyzésektől sem tartózkodva, mint hogy a látogatás célja mindössze „közös fotó Aszad elnökkel”. A fennhéjázó retorika ellenére a Fehér Házban persze tisztában vannak azzal, hogy a világ immár azt várja, hogy a 2008-as elnökválasztás után demokrata kormányzat kerüljön hatalomra Washingtonban, s ez a tény akaratlanul is súlyt ad Pelosi és más demokraták külföldi misszióinak. Bár sok helyütt legyintenek, hogy „ez is csak egy másik amerikai”, a demokraták azzal adtak némi hitelt változtatási szándékuknak, hogy a tavaly november óta kezükben lévő törvényhozásban határidőt szabtak az iraki kivonulásnak – még ha azt kétharmados többség híján Bush le fogja is söpörni az asztalról.
Pelosiék persze nem csak külföldön készülnek arra, ha ismét eljön a demokraták ideje. Nemrégiben a házelnök felsorolta, hogy mit teljesítettek félidős választási ígéreteikből, ám egyben leszögezte, hogy ez még csak a kezdet. A kaliforniai képviselő asszony számai szerint kétszer annyi szavazásra került sor, mint a republikánus többség idején, és kétszer annyi törvényt fogadtak el. Többek között a kormányzat által javarészt negligált 9-11-es bizottság jelentésének figyelembevételéről, a törvényhozókra vonatkozó új lobbi- és etikai normákról, a hallgatói hitelek kamatainak csökkentéséről, az őssejtkutatás korlátozásának feloldásáról, illetve az olajcégek adómentességének felszámolásáról. Bár a szenátusban ülő demokraták egyetlenfős többsége miatt ezek közül mindössze hármat tudtak átverni a teljes törvényhozáson, a novemberben változtatásra szavazó amerikai többségnek nem lehet kétsége afelől, hogy a demokraták egyelőre eltökéltek abban, hogy mindezt megvalósítják.