Főként a stabil betétek hiánya miatt likviditási feszültség jellemezte tavaly a hazai bankokat – derül ki a Nemzetközi Bankárképző Központ tegnap közzétett elemzéséből. Eszerint a hitelek és a betétek hányadosa minden korábbi mértéket felülmúlóan, a bankszektor átlagában meghaladta a 130 százalékot, azaz a betétek megközelítőleg sem tudták finanszírozni a hitelkihelyezéseket. Erre a tendenciára mind a Magyar Nemzeti Bank, mind pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felhívta a figyelmet, s most a bankárképző jelentése is úgy fogalmaz, hogy ilyen mértékű finanszírozási feszültség nem jellemző sem a térség, sem az Európai Unió, sem pedig az Egyesült Államok pénzintézeteire.
A lakossági piac legjelentősebb fordulata a szervezet szerint tavaly a devizahitelek szárnyalásának vége volt. Ennek ellenére a devizaalapú lakossági hitelek 2006-ban még így is 20-25 százalékkal nőttek, amiből az következik, hogy a forinthitelek stagnálása mellett a magyar lakosság immár fele-fele arányban osztja meg adósságát a forint és a deviza között. A forint tavalyi erőteljes ingadozása nem okozott jelentős hitelromlást, igaz, számos bank a törlesztőrészlet változatlan szinten tartásával és a futamidő módosításával igyekezett korlátok közé szorítani a háztartások adósságterheit.
A bankárképző kimutatása szerint tavaly teljesen kettészakadt a hazai bankszektor: az egy-két, még mindig erős ügyfélbázisú pénzintézet mellett egyre több a magát kifejezetten a pénzpiacról finanszírozó hitelintézet. A bankok élmezőnye némileg átrendeződött: határozottan piacot nyert a Raiffeisen, az Erste és a CIB, részesedést vesztett ugyanakkor a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP, a HVB és a K&H.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
