Továbbra sem csillapodik a hitelfelvételi láz, a megszorításokra a lakosság újabb és újabb kölcsönök felvételével reagál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adataiból. Februárban a háztartások további 52,9 milliárd forinttal növelték tartozásaikat a pénzintézetek felé, majdnem tízmilliárd forinttal többel, mint tavaly ugyanekkor. A gyorsuló ütemű eladósodást nemcsak a hitelállományra vonatkozó jelentések mutatják, de az új kölcsönszerződések számai is. Az idei első két hónapban 80 milliárd forintnyi kölcsönre szerződtek le magánszemélyek, kétszer akkora összegre, mint egy évvel korábban.
A legnépszerűbbnek a szabad felhasználású jelzáloghitelek bizonyulnak: a háztartások idén február végén 803 milliárd forintnyi ilyen kölcsönnel rendelkeztek, négyszer annyival, mint két évvel ezelőtt. Az eladott gépkocsik számának visszaesése ellenére az autóvásárlási hitelek szintén jelentős részt képviselnek. A lakosság eddig 224 milliárd forint értékben vett fel gépjárműhitelt, ami azt jelenti, hogy két év leforgása alatt az autóvásárlásra felvett kölcsönök állománya csaknem megháromszorozódott. Népszerű a személyi hitel is: az MNB kimutatása szerint a háztartások eddig 464 milliárd forint értékben vettek fel ilyen hitelt, az áruvásárlási hitelek állománya pedig eléri a 104 milliárd forintot. A legnagyobb tételt változatlanul a lakáshitelek teszik ki: e szegmensben a lakosság február végén 2758 milliárd forintnyi kölcsönnel rendelkezett. A devizahitelek részaránya tovább emelkedett, a kölcsönök majdnem felét már devizában tartja nyilván a jegybank.
A kedvező törlesztési feltételeket hirdető pénzintézeti reklámok ellenére valamennyi hiteltípus kamata meglehetősen magas. Az MNB kimutatása szerint a legdrágább kölcsönnek az áruvásárlási hitel számít, átlagos éves kamatlába 22,16 százalékos. Legkedvezőbbnek a szabad felhasználású jelzáloghitelek tűnnek, kamatuk 15,27 százalékos volt februárban.
A drága kölcsönökre figyelmeztetett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki a gyors, jövedelemigazolás nélkül is felvehető hiteleket reklámozó felhívásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: érdemes a kölcsönszerződés valamennyi pontját alaposan áttanulmányozni, nehogy később kellemetlen meglepetések érjenek minket. Példaként az elemző azokat az ajánlatokat említette, amelyek az első időszakban csak alacsony havi törlesztést kérnek az ügyféltől, ezzel csábítva a magánszemélyt magasabb összegű kölcsönök igénylésére.
Binder István, a PSZÁF szóvivője szintén a gyorsuló eladósodás veszélyeit hangsúlyozta. Mint mondta, az emberek a szigorító intézkedések miatt kevesebbet keresnek, ugyanakkor változatlanul többet vásárolnak. A felügyelet idén nemcsak a rövid távú fogyasztási hiteleknél, de a hosszú távú lakáshiteleknél is erőteljes növekedést mért, miközben a kölcsönfelvétel szerkezete nagyjából változatlan maradt.

Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben