Brüsszel terve kegyelemdöfés az európai gazdaságnak

Az egész világ tűkön ülve figyeli, hogy mi fog történni a Hormuzi-szorosban. Tóth Máté energiajogász szerint a határán vagyunk annak, hogy kilőjenek az olajárak. Brüsszel pedig úgy tűnik, nem csupán nem alakítója az eseményeknek, de az ideológiavezérelt lépéseivel még súlyosbítja is a helyzetet.

A Hormuzi-szoros Fotó: AFP

A világ már nem lesz ugyanaz az iráni–izraeli konfliktus után. Az elmúlt néhány nap még nem okozott számottevő változást az olajárakban, de a határán vagyunk annak, hogy kilőjenek az árak – mondta el a Magyar Nemzetnek Tóth Máté energiajogász.

Küszöbön állhat az olajárak robbanása, a Von der Leyen–Zelenszkij-terv pedig tovább súlyosbítaná a helyzetet az európai gazdaság számára (Fotó: AFP)

Az eddig eltelt pár napban egyelőre olyan őrületesen nem rángatta meg a nemzetközi olajárakat az esemény. Ezt én annak tudom be, hogy az elmúlt időszak folyamatai meg hullámzása okán a szereplőknél volt egy bizonyos puffer az olajár tekintetében, tehát ez még idézőjelben belefért

– fogalmazott a szakértő.

De nagyon annak a határán vagyunk, hogy az olajár elszabaduljon

– figyelmeztetett.

Ennek a fő oka a Hormuzi-szorossal kapcsolatos félelem. A szoroson a világ olajkereskedelmének 21 százaléka halad át, ráadásul a közel-keleti LNG-szállítmányok is ott mozognak, így közvetetten a földgáz is érintett – mutatott rá Tóth Máté.

Ha a Hormuzi-szoros kapcsán bármi történne, akkor azonnal kilőne az olajár

– szögezte le.

Egy hordónkénti százdolláros ár pedig nagyon fájna Európának, főleg mivel egy olyan időpillanatban találja, amikor éppen kritikus lépésre, az orosz energiahordozókról való teljes leválásra készül.

Egyelőre mérsékelt az esély arra, hogy Irán lezárja a Hormuzi-szorost, ugyanis az Egyesült Államoknak négy repülőgéphordozó-harccsoportja van a térségben és az ötödik is úton van, továbbá a britek is jelezték, hogy rajta tartják a szemüket a szoroson – vélekedett a szakértő.

A nemzetközi eszkaláció és az Egyesült Államokkal való nyílt konfrontáció kockázata nélkül Irán nem tudja lezárni a Hormuzi-szorost, így az utolsó pillanatig nem érdekelt abban, hogy ezt megtegye. Viszont a dolgok abba az irányba haladnak, hogy nem marad más választása – figyelmeztetett.

Izrael olyan célzott támadásokat hajtott végre péntek óta, amelyek megmutatták, hogy Irán védelmi képessége és katonai ereje nagyon alacsony

– mutatott rá, hozzátéve, hogy a társég többi nagyhatalma, Törökország és Szaúd-Arábia figyelmét sem kerülte el az ország gyengesége.

Ez a rezsim túlélése szempontjából és Irán elveszített régiós nagyhatalmi pozíciójából egy akkora veszteség, hogy eljöhet az a pont ezek alapján, ahol Iránnak már nem lesz veszítenivalója, és akkor ezt is megkockáztathatja

– mondta Tóth Máté.

A soknemzetiségű Irán sokkal törékenyebb, mint amilyennek kívülről látszik – tette hozzá. Emellett a konfliktus az Iránnal szomszédos országok felé is eszkalálódhat, ugyanis az országot az Egyesült Államok szövetségesei veszik körbe, míg ő maga szövetségesek nélkül maradt.

Ha pedig ez megtörténik, akkor kilőhet az olajár.

Ami Európát illeti, egyre inkább úgy tűnik az elmúlt három év geopolitikai eseményeinek tanulságait számba véve, hogy Európa nem csupán leértékelődött, de úgy tűnik, hogy ezt a világ el is fogadja – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Európa már csak a kispadról figyel, és ilyen értelemben biztos vagyok benne, hogy Európát felkészületlenül és átgondolatlanul érte mindez, és hogy nincs is diplomáciai ráhatása az eseményre és forgatókönyve se arra, hogy mit kellene csinálni

– fogalmazott.

Ezt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az energiaügyi miniszterek hétfői találkozóján Luxemburgban a történtek ellenére az orosz energiahordozókról való teljes leválás folyamatának felgyorsítása volt a téma.

A korábban előkészített ülést szemlátomást készületlenül érte, hogy közben a világ teljesen más irányt vett. Tehát Európa nemcsak hogy nem szereplő, de vakon van ezekben az eseményekben

– húzta alá Tóth Máté.

A helyes döntés az lenne, ha most azonnal elengednék az orosz energiahordozókról való leválást egy ilyen kritikus pillanatban, amikor még azt sem tudjuk, mi lesz a Közel-Keleten – emelte ki, hozzátéve, hogy ez az irány ráadásul a közel-keleti események nélkül is csak rosszat hozhat Európának, az európai gazdaságnak.

A brüsszeli vezetés döntései semmilyen módon nem az európai érdekeket szolgálják. Például a földgáz tekintetében is előírták az orosz forrásról való teljes leválást, annak ellenére, hogy az nem csupán Magyarországot hozza nehéz helyzetbe. Szlovákia ugyanis a teljes földgázellátását Magyarországon keresztül kapja, sőt Magyarországon keresztül érkezik a gáz egy része Ukrajnába is – világított rá a szakértő.

Ha az orosz gázt a hosszú távú szerződések helyett úgynevezett azonnali (spot) ügyletekkel kellene pótolni, az rögtön legalább 20 százalékos drágulást jelentene – figyelmeztetett Tóth Máté. Ráadásul a jelenlegi hosszú távú szerződésekben elképesztő kártérítés- és kötbérfizetési következmények vannak beépítve arra az esetre, ha az egyik fél nem teljesít, tehát ez is az érintett uniós tagállamokat terhelné.

Amit Brüsszelnek most tennie kellene, az az, hogy azonnal abbahagyja ezeket az elképesztően önsorsrontó és az európai gazdaságnak tulajdonképpen a kegyelemdöfést bevinni képes ötleteit

– emelte ki Tóth Máté.

Az orosz energiahordozókról való leválás mellett ilyen Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása is – tette hozzá.

Gondoljunk bele, Ukrajna GDP-je a fele annak a Szerbiáénak, amelyet húsz éve előszobáztatnak

– hívta fel a figyelmet.

Ráadásul ezek az ötletek nem csupán az európai uniós tagállamokat teszik tönkre, de „egyfajta mellékhatásként az Európai Unió intézményrendszerét és a jogrendszerét is odadobja most az EU”. A saját szabályozását ássa alá Brüsszel azzal, hogy kereskedelempolitikai intézkedésként, Magyarországot megkerülve akarja elfogadtatni az orosz energiahordozókról való leválást. Ráadásul az EU alapszerződése kimondja, hogy a közös energiapolitika tekintetében csak akkor hozhat bármilyen döntést elvéve a tagállamoktól a hatáskört, ha az az egész Európai Uniónak a közös energiabiztonságát szolgálja, ami viszont nyilvánvalóan nincs így – magyarázta a szakértő.

Az ezt kimondó 194. cikkely pedig úgy folytatódik, hogy az EU semmilyen módon nem sértheti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a saját energiabeszerzéseikről, a forrásszerkezetről ők maguk döntsenek – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a Von der Leyen–Zelenszkij-terv ezt a szabályt is sérti.

Tehát teljes hátraarcot kellene csinálnia Brüsszelnek ahhoz, hogy ne tegye tönkre a tagállamait, és ne tegye tönkre az Európai Uniót magát sem mint jogintézményt, merthogy jelenleg olyan áron gyömöszöli át ezeket az ideológiavezérelt döntéseit, hogy az gyakorlatilag az Európai Unió mint jogrendszer, mint intézményrendszer teljes pusztulásával is fenyeget, hiszen a saját döntéshozatali mechanizmusait, a saját működésére vonatkozó szabályokat, sőt magát az alapító szerződések szabályait készül felrúgni jelenleg Brüsszel

– emelte ki Tóth Máté.
Borítókép: A Hormuzi-szoros (Fotó: AFP)