Juscsenko törvényt sértett?

Minden jogi alapot nélkülöz a verhovna rada feloszlatásáról szóló elnöki rendelet, s a kormánykoalíció nem alaptalanul bízik abban, hogy az alkotmánybíróság ezt ki is nyilvánítja. Viktor Juscsenkónak erre nem volt joga, s nem véletlen az sem, hogy az államfő nem is hivatkozott az alaptörvénynek a parlament feloszlatásának körülményeit szabályozó cikkelyére. Olyan körülményekre, képviselők átülésére hivatkozik, amelyek a parlamentáris demokrácia alapjait sértik, nyilatkozta lapunknak Tarasz Csornovil, a kormányzó Régiók Pártjának egyik befolyásos politikusa.

2007. 04. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az alkotmánybírók döntésére vár a kijevi kormányzó koalíció, közben a parlament és a kormány is a normális rezsimben folytatja a munkáját, húzza alá Csornovil, reményét fejezve ki, hogy a helyzet megmarad az alkotmányos keretek között. A képviselő nem zárja ki azt sem, hogy Julija Timosenko Blokkja egy új választás után is törvényen kívüli helyzetet teremthet, ha adott esetben bojkottálja az eskütételt. A BJUT ugyanis feltehetően szerezne 150 mandátumot, amely ehhez már elegendő. Csornovil aláhúzta, a Régiók Pártja mindent megtesz azért, hogy az események ne öltsenek erőszakos jelleget, s visszafogottságra, a provokációk elkerülésére utasította híveit. A kormány is utasította a rendőrséget a rend fenntartására, a demonstráló táborok elválasztására. A politikus bízik abban is, hogy a törvény szerint az elnök irányítása alá tartozó hadsereg és a szolgálatok az alkotmány szelleméhez és betűjéhez híven e belpolitikai vitában semlegesek maradnak.
Az elemzők és a lakosság többsége is valamiféle kompromiszszumban reménykedik. Ezzel kapcsolatban Csornovil hangsúlyozta, a rada eddig semmiféle törvénysértést nem követett el, így az elnöknek kell visszavonni alkotmányellenes rendeletét. Bár a Régiók Pártjának véleménye szerint egyes képviselők átülése nem sérti az alaptörvényt, hiszen ennek előírása szerint a kormánytöbbséget frakciók alakítják, ám az alkotmánybíróság döntéséig moratóriumot hirdet e kérdésben. A kormánypárti politikus kilátásba helyezte azt is, hogy a parlamenti többség felülvizsgálja az elnöki rendelet kihirdetése óta hozott néhány döntését. Csornovil szerint egy május 27-re előre hozott választások esélye meglehetősen kicsi, már csak azért is, mert ennek megszervezésére idő sincs, s ez a törekvés az idei költségvetési törvénnyel is ütközik. Nem beszélve arról, hogy az átalakított országos választási bizottság sem tett semmilyen lépést ennek érdekében. A politikus szerint az elnök lemondatása nincs a rada napirendjén, egy előre hozott parlamenti választások után viszont komolyan felmerülhet az elnökválasztás előre hozása is. Ebben – fogalmaz a politikus – az ambiciózus és inkább csak Juscsenko érdekszövetségesének nevezhető Julija Timosenko is partner lehet. Egy új választásnak egyébként semmi értelme, a fő erőviszonyokon nem változtat, s a politikai hatalom jelenlegi mesterségesen provokált bénultságát is aligha oldja fel. A Régiók Pártja ezzel mandátumot nem vesztene, sőt politikai értelemben azonban valójában csak a mindenáron konfrontatív Julija Timosenko nyerne a helyzeten, míg az ország érdeke a stabilitás lenne, véli Tarasz Csornovil.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.