Kémkedési ügyekről szóló hírek szerepeltek a közel-keleti napilapok címlapjain az elmúlt napokban. Az idén másodszor jelentették be az egyiptomi hatóságok, hogy vád alá helyeztek egy Izrael javára kémkedő férfit, ezúttal az állami atomenergiai ügynökség egyik mérnökét, a 35 éves Szájed Száber Alit, aki állítólag jelentéseket csempészett ki munkahelyéről azzal a céllal, hogy pénzért – 20 ezer amerikai dollárért – átadja azokat külföldi kapcsolatainak, az ír Brian Peternek, illetve a japán Izo Sirónak. A mérnököt már február 18-án letartóztatták, de a vizsgálat lezárásáig ezt nem kívánta közzétenni az egyiptomi ügyészség, amely ez év elején is megvádolta Izraelt egy kémkedési ügyben. Januárban ugyanis letartóztattak egy kanadai állampolgárságú egyiptomi diákot, akit emiatt akár 25 éves börtönbüntetésre is ítélhetnek. Az izraeli külügyminisztérium azonban kétségbe vonta a vádakat. „Sajnálatos módon egyre gyakrabban érkeznek az egyiptomi fővárosból ehhez hasonló történetek, amelyek végül semmit sem bizonyítanak be” – közölte Mark Regev szóvivő.
Az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét az egyiptomi bejelentéssel majdnem egy időben közölte, hogy letartóztatott egy iráni származású izraeli állampolgárt azzal a gyanúval, hogy beszervezte az iráni hírszerzés. Elmondták, hogy ez csupán egy a közelmúltbeli beszervezési kísérletek közül, amelyek során az Iránba látogató izraeli állampolgárokra az iráni titkosszolgálatok kivetik hálójukat. Az elmúlt két évben legalább tíz esetben próbáltak rávenni az együttműködésre izraelieket Irán isztambuli konzulátusán. A konzulátusi munkatársaknak álcázott iráni titkos ügynökök az elhúzódó meghallgatás során információkat próbáltak szerezni az izraeli katonai és politikai helyzetről. A Sin Bét szerint amikor izraeli érkezik a konzulátusra vízumért, hosszú kérdezésnek vetik alá, amelynek során érdeklődnek tőle Izraelben maradt családja, katonai szolgálata felől, valamint az Izraelben kialakult hangulatról, a politikai és társadalmi problémákról. Egyes esetekben a kérdezés több óráig is eltart.
Az elmúlt évszázadban a nukleáris titkok megszerzésére irányuló legismertebb kémkedési ügyek közé tartozik a Rosenberg-házaspár története. Julius és Ethel Rosenberget az Egyesült Államok igazságszolgáltatása azzal vádolta, hogy atomtitkokat szolgáltattak ki a Szovjetuniónak. A házaspárt halálra ítélték, és 1953-ban az amerikai és külföldi tiltakozás ellenére kivégezték. Sokat foglalkozott a világsajtó a 18 évet börtönben töltött izraeli Mordeháj Vanunuval is. A dimonai nukleáris üzem volt alkalmazottja a 80-as években a Sunday Times című brit lapnak adott át fényképeket az izraeli atomarzenálról.
origo.hu
Orbán Viktor: 2010-ben egy csődtömeg volt az ország, ma egymillióval többen dolgoznak
