A tetszetős elmélet legnagyobb hibája, hogy kapcsolata a valósággal több ponton is komoly kihívásokkal terhelt. Az egyik legszembetűnőbb, hogy egy olyan unió adósítja el magát totális mértékben az ukrán katonai sikerek elősegítése érdekében, amelynek nem is tagja Ukrajna. 

 Ráadásul Trump elnök hivatalba lépése óta az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a háború véget érjen, Európa viszont igyekszik magára rántani az egész konflikus minden felelősségét.

Ezzel eljutottunk arra a pontra, ahol érdemes keresgetni, mi az oka annak a hisztérikus, minden ellenérvet lesöprő, önsorsrontó és önfeladó politikának, amivel Ukrajna uniós csatlakozását erőltetik Európa elárulói. Hiszen az unió tagjaként Ukrajna valóban a szövetségesünk lesz, őt támogatni alapvető kötelességünkké válik, és persze háborúja is valóban a mi háborúnk is lesz. De vajon akarjuk-e mi, európai polgárok ezt? Egy tollvonással nyakunkba venni egy elképesztő méretű adósság és a mi szempontunkból vesztésre álló háború terhét. És akkor még az egyéb veszélyekről, az európai gazdák tönkrementétől a munkaerőpiac összeomlásán keresztül a közbiztonság súlyos leromlásáig nem is beszéltünk. Ennyiből is jól látszik, hogy 

amikor azt próbálják elhitetni, hogy a megalkuvás, a behódolás, a gyarmatként való gondolkodás a helyes út a szuverenitásunk megvédése helyett.

Azt állítja a legtöbb Orbán-fóbiást egybeterelő ellenzéki párt elnöke, hogy több mint egymillió hívének csaknem hatvan százaléka kifejezetten akarja Ukrajna gyors csatlakozását az Európai Unióhoz. Ne feledjük, kevesebben nyilatkoztak a kérdésben, mint ahányan erre kreációra szavaztak a legutóbbi uniós választáson, és ők sem támogatták egyöntetűen az erőltetett csatlakozást. Ettől még persze döbbenetes, mire gondolnak, mire számítanak azok, akik a fentieket nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyják. Legyinthetnénk rájuk, de a globalisták agymosása nem elégszik meg ezzel az aránnyal, azt szeretnék elhitetni, az egész magyar társadalomban többségben vannak azok, akik olyan áron is megadnának minden segítséget a vesztésre álló háborúzó ukránoknak, hogy ezzel saját hazájukat sodornák az összeomlás szélére. Majd az unió segít rajtunk is, hitegetik egymást. 

Az a háborús uszító politika, amit jelenleg a balliberális globalisták követnek, egyenes úton vezet a nemzetállamok megszűnéséhez. És feltételezésem szerint ez is a végső cél. Az Ukrajna csatlakozásával végletesen és végzetesen eladósodott államok kénytelenek lesznek lemondani szuverenitásuk utolsó morzsáiról is, cselekvőképessége egyedül a birodalom vezetésének marad, mindenki behódol majd nekik, hogy lökjenek annyit a fegyverkezés profitjából, amiből féken tudják tartani a tartományukban felgyűlt indulatokat. Ukrajna már abban az állapotban van, amit el kellene érni minden tagállamban záros határidőn belül. Bár ezt még a balliberális oldal cinikus vigyorral összeesküvés-elméletnek minősíti, de nagyon úgy tűnik, az Európai Unió azért akar odatüremkedni a béketárgyalások asztalához, mert az Európai Egyesült Államok határainak rajzolgatásában szeretne részt venni. Jól mutatna a keleti határon a Krím is, de majd meglátjuk.

Az pedig, hogy addig még hány ezren halnak meg néhány korrupt gazember és az őket pénzelő fegyvergyárosok, bankárok érdekeinek kiszolgálása közben, kit érdekel. Ezért vállalhatja mindenki büszkén békepárti álláspontját, mert a bennünket vádlók hamis szolidaritáson, képmutató segítségnyújtáson alapuló politikát szolgálnak. 

 csak azért, hogy Európa tönkretevői kisebb lelkiismeret-furdalást érezzenek. Most tevékenyen kifejezhetjük támogatásunkat Európa megmentése, a szabad, szuverén Magyarország megőrzése és a mielőbbi béke elérése mellett. Ez a most zajló voksolás tétje.