Riválisát, Eritreát vádolta meg az etióp kormány a Csongjüan (Zhongyuan) társaság etiópiai olajkitermelő üzeme ellen elkövetett keddi akcióval, amelyben hatvanöt etióp és kilenc kínai munkás vesztette életét.
A Sinopec kínai állami olajcég egyik névtelenséget kérő szóvivője bejelentette, a leányvállalatát ért támadás semmiféleképpen nem tántorítja el Kínát attól, hogy a régióban maradjon. Nem ez az első eset, hogy kínai érdekeltségeket ellen hajtanak végre akciókat a fekete kontinensen. Az idén Nigériában három támadásban tizenhat kínai halt meg az olajmezőkön. Kína rajtaütésszerű térnyerésére egyre többen tekintenek gyanakvóan, mert úgy vélik, csak kizsákmányolja a kontinens nyersanyagforrásait.
A pekingi külpolitikának két alapvető célja van a fekete kontinenssel. Az egyik, hogy alternatív piacot találjon exportja számára, a másik, hogy nyersanyagszükségleteit részint innen fedezze – mondta lapunknak Nógrádi György biztonsági szakértő. Kína azután alakította ki tudatosan ezt a gazdasági befolyásra törekvő irányvonalat, hogy Nagy-Britannia és Franciaország az 1960-as évektől magára hagyta korábbi gyarmatait. Az Egyesült Államoknak nem volt átgondolt Afrika-politikája, Kína erőfeszítéseinek pedig a Szovjetunió széthullása új lendületet adott. Jellemző, hogy Moszkva befolyásának megszűntével Kína azonnal átvett minden logisztikai pozíciót az e tekintetben az Indiai-óceán központjának számító Seychelles-szigeteken. A szakértő szerint így rövid és hosszú távon sincs olyan nagyhatalom, amely vetélkedhetne Kínával ezen a téren.
Változó retorika? Pekingben menesztették Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) külügyminisztert. Posztját helyettese, Jang Csie-cse (Yang Jiechi) veszi át, aki simulékonyabb diplomata hírében áll. Csao-hszing nem fogadta el Washington bocsánatkérését a belgrádi kínai követség bombázásáért 1999-ben. (MTI)

Azt hitte, nem látják: videón, ahogy tiltott tárgyat akarnak bejuttatni a balassagyarmati börtönbe