A nemzet helyzetéről szóló beszéd intézményét Borisz Jelcin, a héten elhunyt első orosz államfő vezette be. Beszéde kezdetén Vlagyimir Putyin felszólította a megjelenteket, hogy rövid csenddel adózzanak Jelcin emlékének.
Oroszország a tényleges újjászületés felé vezető hosszú út elején áll – jelentette ki Putyin – beszámolva bizonyos gazdasági sikerekről, amelyeket 2000 óta könyvelhetett el az ország. Ez idő alatt több mint kétszeresére nőtt a lakosság reáljövedelme, bár „ma is megengedhetetlen mély szakadék tátong az állampolgárok egyes rétegeinek jövedelmei között”.
A stratégiai kihívások sorában az államfő hangsúlyozta a polgári társadalom, a működőképes állam építését, a szabad vállalkozások megteremtését. Kiemelt területként említette a korrupció, a terrorizmus elleni harcot, a fegyveres erők modernizálását és Oroszország nemzetközi súlyának megerősítését.
Bíráló megjegyzést tett Putyin az ellenzéknek és egyes külföldi köröknek címezve. „Egyre több külföldi pénz érkezik az országba, hogy ezzel manipulálják a belpolitikát. Egyesek azért, hogy újra büntetlenül fosztogathassák a nemzeti vagyont, megrabolhassák az államot és az embereket. Mások azért, hogy megfosszák hazánkat gazdasági és politikai önállóságától”, fejtegette Putyin bizonyos nyugati hatalmakra utalva. „Demokratizálási jelszavakat használnak, de a cél ugyanaz, mint a gyarmatosítás korában. Egyoldalú előnyök szerzése, önös érdekek érvényesítése.”
Moratóriumot jelentett be Putyin az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó 1990-es szerződésre, azzal az indoklással, hogy az ahhoz csatlakozott NATO-tagállamok nem ratifikálták a dokumentumot. Putyin részben az amerikai rakétavédelmi komponensek kelet-európai telepítésével indokolta a befagyasztást.

A hétvégéig még kitart a jó idő