A hányatott sorsú kastély a rendszerváltozás után került az önkormányzat tulajdonába, a forráshiánnyal küzdő kerületnek azonban nem volt pénze a felújításoz. A városvezetés többször is kísérletet tett tőkeerős befektető bevonására, ám 2002-ig nem akadt megfelelő jelentkező. Végül a rákos- menti önkormányzat egy tűzeset után 2002. április 3-án eladta a kastélyingatlant a kerületben ismert Adonyi József vállalkozó cégének, az Adonyi Gépészeti és Szolgáltató Kft.-nek, amely impozáns tervekkel látott neki az akkorra szinte teljesen lepusztult épület felújításának. Tervei szerint szállodát, éttermet, kávézót és konferenciatermet alakított volna ki. A vállalkozó 2007-re ígérte a rekonstrukció bejezését. Csakhogy már a jogerős építési engedély megszerzése is több időbe telt, mint amire eredetileg számítottak: az első építési engedély 2003. augusztus 4-én vált jogerőssé. Majd 2004 decemberében módosított engedélyezési terv készült, ami 2005. október 5-én vált jogerőssé.
Az építési engedély dátumának a viszszavásárlási jog szempontjából jelentősége van, hiszen az adásvételi szerződés e dátumot figyelembe véve szabályozza, hogy az önkormányzat milyen feltételek mellett élhet öt éven belül visszavásárlási jogával. Az új tulajdonosnak szerződés szerint az engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül százmillió forintot kell költenie a felújításra, ha ezt nem teszi meg, azonnal visszavásárolható az ingatlan, a második, harmadik, negyedik évben pedig a százmillión felüli – önkormányzat által is elfogadott felújítási költségvetés – 25-25 százalékát kell a munkálatokra fordítani, illetve öt éven belül legalább 80 százalékos készültséget kell produkálni. A megállapodás szerint ha ezt a készültséget nem sikerül elérni, akkor az önkormányzat élhet visszavásárlási jogával, és a felek elszámolnak egymással: az önkormányzat a vételár mellett megfizeti a vállalkozó igazolt költségeinek 50 százalékát is.
Riz Levente kerületi polgármester ez év márciusában kelt hivatalos levélben szólította fel az Adonyi Kft.-t, hogy igazolja számlákkal, mennyit költött eddig a felújításra, eddig ráfordított költségeit számlákkal igazolja. A cég ezt megtagadta, mondván, nem köteles bemutatni az önkormányzatnak a számláit, sőt megakadályozta azt is, hogy az önkormányzat által megbízott szakértő cég ellenőrizze a kft. által vállaltak teljesítését.
Az önkormányzatnak tehát nem maradt más választása, mint hogy érdekei megvédése végett a jogvesztő határidőn belül érvényesítse visszavásárlási jogát.
Tény, az elmúlt években a kft. hozzálátott a kastély felújításához, az épületegyütteshez tartozó istálló és a kúria restaurálási munkálatainak elvégzését a műemlékvédelmi hivatal is igazolta. Ám összességében az épület állapota szemmel láthatóan tovább romlott.
A kastély pusztulását megelégelte az önkormányzat új, jobboldali vezetése. A viszszavásárlásról szóló előterjesztést Riz Levente polgármester azzal indokolta, hogy megelégelték, amint a szemük láttára pusztul el a gyönyörű kastély, mert az új tulajdonosa nem teljesítette a szerződésben vállaltakat.
A 2002. április 3-án kelt adásvételi szerződésben a vevő a felújítási kötelezettségvállalása biztosítékaként egy 572 millió forint értékű ingatlanfedezetet is biztosított. Ez alapján 2002. június 6-án jelzálogszerződést is kötöttek a felek egy 15 ezer négyzetméternyi, XVII. kerületi, belterületi ingatlanra. Figyelemre méltó módon három évvel később, 2005. július 12-én egy ezt felülíró, újabb jelzálogszerződést kötöttek egy jóval kisebb alapterületű (5600 négyzetméteres), ráadásul külterületi(!) ingatlanra.
Ma még talány – vélhetően az ügyészség kompetenciájába tartozó kérdés –, hogy miként fordulhatott elő, hogy a közjegyzői okiratban – tévesen és iratellenesen – ezt az új, fedezetként megjelölt ingatlant belterületbe vont ingatlanként tüntették fel, miközben az ingatlan-nyilvántartásban ez mind a mai napig külterületiként szerepel. Tekintettel arra, hogy ez az ingatlan a XVII. kerület külterületén fekszik, a polgármesteri hivatalnak pontosan kellett volna tudni, hogy a fedezet nem belterületi ingatlan. Kérdés, hogy amikor a testület áldását adta az eredetileg fedezetül adott, nagy értékű, a kerület központjában fekvő ingatlan kicserélésére, tudták-e, hogy külterületi ingatlant fogadtak el cserébe. Vélhetően nem.
Az új városvezetés tisztánlátását nem segíti, hogy a szigorú iktatási rend ellenére a jogerős építési engedélyből egyetlen példányt sem találtak a polgármesteri hivatalban. Az építési engedély kiadására jogosult Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a XVII. kerületi önkormányzat többszöri kérésére sem volt hajlandó másolatot kiadni a felújítás engedélyezéséről szóló hivatalos dokumentumokból.
A hétfői testületi ülésen több képviselő is nyíltan feszegette Kiss Lajos szocialista képviselő felelősségét, aki nyolc évig a kastély ügyében is illetékes alpolgármesterként tevékenykedett. Kiss viszont azt vitatta, hogy április 2-án lejárna a kerület visszavásárlási joga, szerinte a határidőt az építési engedély kiadásától kell számolni. Az önkormányzat által felkért ügyvéd viszont azt hangsúlyozta az ülésen: a közhiteles telekkönyvi bejegyzés a mérvadó, márpedig eszerint 2007. április 3-án az önkormányzat elveszítené visszavásárlási jogát.
Az ülésen megjelent az Adonyi Kft. jogi képviselője is, aki elmondta, ragaszkodnak tulajdonosi pozíciójukhoz, készek tárgyalási úton rendezni az ügyet, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy megegyezés híján többéves peres procedúrára lehet számítani.
origo.hu
Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását
