Talján asztalra magyar bárány

Nincs jó helyzetben az uniós csatlakozás előtt még győztes szektornak kikiáltott hazai juhágazat: a várt növekedés helyett az állomány előbb stagnált, majd jelentősen csökkent. Bár a tavaly karácsonyi árzuhanás után az élő bárány ára húsvétra visszaállt a korábbi átlagos szintre, a juhtenyésztő-szövetség nincs elragadtatva, sőt a pályázati kiírások agártárca miatti késését egyenesen aggasztónak tartja.

Dénes Zoltán
2007. 04. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Húsvétra némileg normalizálódott a helyzet a juhágazatban a tavaly karácsonyi árzuhanás után, amikor a juhtenyésztők az átlagosnál mintegy háromezer forinttal olcsóbban voltak kénytelenek túladni portékájukon. Az élő bárány kilóját húsvét előtt ismét 700-800 forint körül vették – közölte lapunkkal Hajdúk Péter, a Magyar Juhtenyésztő-szövetség ügyvezető igazgatója. Az egyik húsvéthoz is kötődő hagyományos étek, a bárányhús fogyasztása hazánkban nem túl népszerű. Az évente piacra jutó 800-900 ezer magyar bárány többsége Olaszországba kerül, oda szállítják az állatok 95 százalékát. Egyébként az ország uniós csatlakozása egyik győztesének kikiáltott juhágazat tavaly komoly állománycsökkenést szenvedett el. A létszám december elején közel 1,3 millió volt, 107 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, s 31 ezerrel kisebb, mint augusztus 1-jén. A juhágazat továbbra is szinte kizárólag külföldi piacra termel, mivel a vágójuh, a gyapjú- és a tejtermékek zöme külföldön talál vevőre – világított rá Hajdúk Péter. Az uniós csatlakozásunkat követően a magyarországi juhállomány előbb stagnáló, majd csökkenő tendenciájával kapcsolatban elmondta: aggasztóan kis mértékű az utánpótlásra meghagyott jerkék száma, ami előrevetíti az állomány további fogyását. A juhágazatban – magyarázta a szakértő – nagy a tőkehiány, ezért a tenyésztők kénytelenek minden bevételi lehetőséget megragadni, a szaporulatot szinte teljes egészében értékesítik, nem egy esetben a felnőtt állomány felszámolása is megkezdődött. Az idei évvel kapcsolatban ijesztőnek nevezte, hogy a korábbiakkal ellentétben – amikor az agrártárca márciusban már közzétette az ágazat számára elérhető pályázati lehetőségeket – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mai napig nem tette elérhetővé az ágazat számára létfontosságú uniós és hazai támogatási lehetőségeket. A szakszövetség ügyvezető igazgatója szerint a juhtenyésztés egyébként nem igazán jövedelmező Magyarországon, mivel például egy átlagos, 20-21 kilogrammos bárányért alig 14-15 ezer forintot lehet kapni, miközben azok tartásköltsége az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett. Ebben a helyzetben – tette hozzá – az agrártárca késlekedése az ágazat számára ténylegesen aggasztó.
Mindenesetre – mondta Hajdúk Péter – a húsvéti időszakkal kapcsolatban a juhtenyésztőknek sok panaszra nincs okuk, mert az előző évekhez képest korai időpontra eső húsvét miatt a bárányok többsége nem tudott túl nagy súlyt elérni, ezért többet tudtak belőlük eladni. Ráadásul – mondta – a korai katolikus húsvéti ünnep idén egybeesik a görögkeleti húsvéttal, ami szintén felhajtotta az árakat. Mindezzel együtt a bárány ára csak a karácsonykor tapasztalt rendkívüli árzuhanást volt képes kiheverni, s visszaállni a korábbi átlagos szintre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.