Húsvétra némileg normalizálódott a helyzet a juhágazatban a tavaly karácsonyi árzuhanás után, amikor a juhtenyésztők az átlagosnál mintegy háromezer forinttal olcsóbban voltak kénytelenek túladni portékájukon. Az élő bárány kilóját húsvét előtt ismét 700-800 forint körül vették – közölte lapunkkal Hajdúk Péter, a Magyar Juhtenyésztő-szövetség ügyvezető igazgatója. Az egyik húsvéthoz is kötődő hagyományos étek, a bárányhús fogyasztása hazánkban nem túl népszerű. Az évente piacra jutó 800-900 ezer magyar bárány többsége Olaszországba kerül, oda szállítják az állatok 95 százalékát. Egyébként az ország uniós csatlakozása egyik győztesének kikiáltott juhágazat tavaly komoly állománycsökkenést szenvedett el. A létszám december elején közel 1,3 millió volt, 107 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, s 31 ezerrel kisebb, mint augusztus 1-jén. A juhágazat továbbra is szinte kizárólag külföldi piacra termel, mivel a vágójuh, a gyapjú- és a tejtermékek zöme külföldön talál vevőre – világított rá Hajdúk Péter. Az uniós csatlakozásunkat követően a magyarországi juhállomány előbb stagnáló, majd csökkenő tendenciájával kapcsolatban elmondta: aggasztóan kis mértékű az utánpótlásra meghagyott jerkék száma, ami előrevetíti az állomány további fogyását. A juhágazatban – magyarázta a szakértő – nagy a tőkehiány, ezért a tenyésztők kénytelenek minden bevételi lehetőséget megragadni, a szaporulatot szinte teljes egészében értékesítik, nem egy esetben a felnőtt állomány felszámolása is megkezdődött. Az idei évvel kapcsolatban ijesztőnek nevezte, hogy a korábbiakkal ellentétben – amikor az agrártárca márciusban már közzétette az ágazat számára elérhető pályázati lehetőségeket – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mai napig nem tette elérhetővé az ágazat számára létfontosságú uniós és hazai támogatási lehetőségeket. A szakszövetség ügyvezető igazgatója szerint a juhtenyésztés egyébként nem igazán jövedelmező Magyarországon, mivel például egy átlagos, 20-21 kilogrammos bárányért alig 14-15 ezer forintot lehet kapni, miközben azok tartásköltsége az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett. Ebben a helyzetben – tette hozzá – az agrártárca késlekedése az ágazat számára ténylegesen aggasztó.
Mindenesetre – mondta Hajdúk Péter – a húsvéti időszakkal kapcsolatban a juhtenyésztőknek sok panaszra nincs okuk, mert az előző évekhez képest korai időpontra eső húsvét miatt a bárányok többsége nem tudott túl nagy súlyt elérni, ezért többet tudtak belőlük eladni. Ráadásul – mondta – a korai katolikus húsvéti ünnep idén egybeesik a görögkeleti húsvéttal, ami szintén felhajtotta az árakat. Mindezzel együtt a bárány ára csak a karácsonykor tapasztalt rendkívüli árzuhanást volt képes kiheverni, s visszaállni a korábbi átlagos szintre.

Ezekről a törvényekről döntött az Országgyűlés