Ma az egész világ a táncot ünnepli, hiszen ma van a nemzetközi táncnap

1983 óta, a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünnepli a világ a nemzetközi táncnapot. Az ünnepi alkalom kapcsán készített összeállításunkban Juronics Tamással, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjével beszélgettünk. Cikkünkben felidézzük a csárdás idei fontos elismerését is.

Részlet a Fekete Hattyú című előadásból Forrás: szegedikortarsbalett.hu

A nemzetközi táncnaphoz kapcsolódóan számos programmal készülnek országszerte, így a Nemzeti Táncszínház idén is megszervezte a Budapest Táncfesztivált, amelynek keretében ma egy gálaesten rangos szakma elismeréseket oszt ki a Magyar Táncművészek Szövetsége. Az összes díjazott cikkünk megjelenésekor még nem ismert, azonban az már bizonyos, hogy a 2025. évad legjobb alkotója díjat Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője veheti át, a Fekete hattyú című előadásáért. 

Juronics Tamást, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjét a nemzetközi táncnap alkalmából kérdeztük (Forrás: Szegedikortarsbalett.hu)

A rangos elismerés kapcsán telefonon értük utol a művészt, akit a díjról, a Fekete hattyúról és a nemzetközi táncnaphoz kapcsolódó érzéseiről is kérdeztük.

A neves koreográfus a díj kapcsán elmondta: annak örül, hogy ezzel a díjjal magát a produkciót, azaz a Fekete hattyút, és a benne közreműködő alkotótársakat is elismerik, hiszen egy mű nem egyedül jön létre, hanem nagyon fontos benne mások mellett a díszlet- és a jelmeztervező munkája is. Külön kiemelte társkoreográfusát, Czár Gergelyt, akivel közösen alkották meg a díjazott darabot. 

És persze kellenek a remek táncosok. Ez ilyenkor annak is az ünnepe, hogy a művet előadja egy nagyon jó csapat, akik meg tudják valósítani azokat a gondolatokat és mozdulatokat, amiket a koreográfus elképzelt

– tette hozzá Juronics Tamás.

A balett-thrillerként aposztrofált Fekete Hattyú egy éve lett bemutatva, és azóta nagyon szép utat járt be. Szereti a közönség, ezt az is jól mutatja, hogy ma adják elő immár 49. alkalommal, és nagyon ritka, hogy egy társulat ennyire sokszor játsszon egy darabot – jegyzi meg a művész. 

Nagyon sikeres előadásról beszélhetünk, amit eddig négy országban mutattunk be, többek között Párizsban és Brüsszelben is láthatta a közönség. A tapasztalat az, hogy mindenhol nagyon szerették.

A darab új története, nagyon jól szolgálja az eredeti Csajkovszkij-zene drámaiságát és líraiságát – hangsúlyozta a koreográfus –, illetve van benne izgalom, gyilkosság, nyomozás.

Juronics a nemzetközi táncnaphoz kapcsolódóan elmondta, hogy ők, akiknek az életük része gyerekkoruk óta a tánc, hisznek benne, hogy ez egy komoly kifejező forma. Örömteli nekik ez az ünnepi a nap, hiszen ilyenkor a fókusz erre a műfajra esik, és ezért jobban érzik a megbecsülést és az elismerést, ami szakmájuk felé irányul. 

A nemzetközi táncnap előestéjén 75 napos programsorozatot indított útjára a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE)

A 75 nap nem véletlen, hiszen az MTE idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A programsorozattal céljuk megmutatni azt az utat, melyet az intézmény az Állami Balett Intézet 1950-es alapítása óta bejárt. 

Az eseménysorozat egyik fontos állomása volt a tánc világnapjának előestéjén az Andrássy úton található W Budapest Hotel, a korábbi Állami Balett Intézet falának fényfestése, továbbá a szálló különtermében megtekinthető az egyetem hallgatóiról készített Art Around Us című fotókiállítás. 

A művészi igényességű képeken a korábbi Balett Intézet, a Dreschsler-palota felújításának pillanatai, illetve a már megújult gyönyörű terek elevenednek meg a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak közreműködésével, akik a fotókon „betáncolták a teret”.

Fodorné Molnár Márta egyetemi tanár, az MTE rektora a tánc világnapjának előestéjén mondott beszédében elmondta:

„A dátum mellett a helyszín sem véletlen. 1950-ben ebben az épületben, a Dreschsler-palotában – és a túloldali, most a neves divatmárka üzletének helyén – kezdte meg működését az Állami Balett Intézet, a Magyar Táncművészeti Egyetem jogelődje. A 75 év alatt óriási változáson ment át ez az épület, de az Állami Balett Intézetből is Magyar Táncművészeti Egyetem lett. Mindez nem csupán névváltozás jelent.”

Hetvenöt évvel ezelőtt kizárólag középfokú balettművészképzés folyt az intézményben. Napjainkban azonban nincs még egy olyan felsőoktatási intézmény a világon, amely a tánc és határterületeinek ennyire széles oktatási palettáját lefedné. Az egyetem hét szakán, 23 szakirányán tanulhatnak a hazai és a jelentős számú nemzetközi hallgatók a táncművészképzéstől, a koreográfus- és tánctanárképzésen át az olyan kurrens szakirányú továbbképzésekig, mint például a stresszkezelés és kiégésprevenció. Az sem mellékes, hogy nemcsak az oktatás minősége vonzza ide a fiatalokat, hanem a diplomaszerzés és az élethossziglan való tanulás lehetősége is, amellyel csak nagyon kevés művészeti képzőhely rendelkezik

– mondta el Fodorné Molnár Márta.

A nemzetközi táncnap alkalmából nem feledkezhetünk meg a néptáncról és a csárdás idei elismeréséről sem

Idén nagy öröm érte a tánc szerelmeseit, hiszen a Hungarikum Bizottság februári határozata alapján, a csárdás tánc hagyománya bekerült a Magyar Értéktárba. 

A csárdás a korábbi hagyományt átértékelő stílusváltás eredményeként jelent meg paraszti tánckultúránkban és vált a romantika nemzeti táncává – írja az Mkvm.hu. A 19. század második felére a spontán táncéletet felváltó szervezett mulatságok táncrendjében meghatározott, állandó helyet és szinte kizárólagos szerepet kapott, melyet (a verbunkkal együtt) megtartott az első világháborúig, azaz a hagyományos paraszti társadalom és egyben a táncélet utolsó szakaszának felbomlásáig.

Nemzeti párostáncunk jól körülhatárolható motívumokkal jellemezhető, a magyar nyelvterületen számos változatban él. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a maga elnevezésével. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.