Támogatást kapott az elvárt adó utódja

Bár az ellenzéki képviselők a T. Házban, a gazdasági szervezetek pedig különböző fórumokon kifogásolják a korábbi elvárt adó helyébe lépő új szabályokat, az Országgyűlés gazdasági bizottsága általános vitára bocsátotta a tervezetet.

Általános vitára bocsátotta a minimális társaságiadó-alapról, hivatalos nevén az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági bizottsága, a parlament plenáris ülése pedig sürgősséggel vette napirendjére a kabinet indítványát. A kormánypárti bizottsági tagok annak ellenére döntöttek így, hogy a Fidesz szerint a tervezet komoly aggályokat vet fel. A javaslat még mindig a vállalkozókra helyezi a bizonyítás kényszerét, és az sem világos, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) milyen alapon választ ki cégeket adóvizsgálatra – mutatott rá lapunk kérdésére Szatmáry Kristóf, a gazdasági bizottság fideszes tagja. A politikus szerint a közeljövőben bevezetendő nyilatkozat komoly terhet ró a vállalkozásokra, és egyelőre igencsak homályos, hogy az APEH mit fogad el valós kiadás gyanánt az ezen szereplő tételek közül. A kormány az idén mintegy 15 milliárd forintot remél attól, hogy az éves bevétel két százalékában minimális adóalapot határoz meg, amely alól csak egy nyilatkozat kitöltésével mentesülnének a cégek. Ezen fel kell tüntetniük számos kiadásukat, és a revizorok azt ellenőriznék, hogy a költségek valóban a vállalkozás érdekében merültek-e fel.
Bírálják a tervezetet a gazdasági kamarák is. Bár az adózók körének szélesítésével ők is egyetértenek, úgy vélik: a jelenlegi javaslat abban nem különbözik a korábbitól, hogy nem tesz különbséget a tisztességes és az ügyeskedő vállalkozók között, hanem lényegében minden cégvezetőt adócsalónak tekint. A javaslat a valóban veszteséges vállalkozásokat is minimumadó megfizetésére kényszerítené, a revizorok pedig olyan tételekre kérdeznének rá, amelyek a vállalkozók szuverén döntésén múlnak. Ez igencsak aggályos – közölte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: a szövetség egyelőre nem tervez jogi lépéseket az új szabályozás ellen. Megvárják, milyen döntés születik az Országgyűlésben. Az új elképzeléssel kapcsolatos további aggályokat vet fel, hogy a törvénytervezetet egy olyan, a vagyonosodási vizsgálatok jogi alapját képező passzust egészítene ki, amelynek felülvizsgálata jelenleg is folyik az Alkotmánybíróságon.