Exkluzív – Maya Kadosh: Irán célja, hogy eltörölje Izraelt a térképről

Ahogy éleződik a közel-keleti feszültség, Európa egyre intenzívebben szembesül a fokozódó regionális konfliktusok következményeivel. Izrael immár két okból is folytat hadműveleteket Iránnal szemben. Egyrészt azon nukleáris képességek miatt, amelyekre Irán az elmúlt években szert tett, másrészről pedig – és ez sem kevésbé fontos ott – a ballisztikus rakétaprogramjuk miatt – fogalmazott Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete a Magyar Nemzet Rapid Extra című podcast műsorában.

Maya Kadosh Izrael Állam magyarországi nagykövete Fotó: Csudai Sándor

Miközben a nyugati nagyvárosokat példátlan léptékű antiszemitizmus sújtja, az iráni rezsim és szövetségesei újfent hadrendbe álltak a Közel-Keleten. Maya Kadosh nagykövet a Magyar Nemzetnek adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy mi a jelenleg zajló konfliktus tétje Izrael és a Nyugat számára.

– A kanadai G7-csúcs napirendjét, fontos témaként, részben az Irak és Izrael közötti feszült helyzet, fokozódó konfliktus uralta. Izrael komoly légitámadást indított és célzatos légicsapásokat intéz Irán ellen, Trump elnök pedig határozott figyelmeztetést fogalmazott meg: Teherán teljes evakuációja mellett felszólította Iránt – a Truth Social platformján –, hogy amennyiben nem hagy fel atomprogramjával, akkor a katonai opció is terítékre kerülhet. Kifejtené, mit jelent mindez, és mennyire komoly a veszély?

– Szeretném leszögezni, hogy Izrael immár két okból is folytat hadműveleteket Iránnal szemben. Egyrészt azon nukleáris képességek miatt, amelyekre Irán az elmúlt években szert tett. Ahogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a nemzetközi közösség is megerősítette, jelenleg elegendő nyersanyag áll rendelkezésükre akár kilenc atomtöltet előállításához. Másrészről pedig – és ez sem kevésbé fontos ott – a ballisztikus rakétaprogramjuk miatt. 

Trump elnök azon kijelentésére, miszerint Amerika nem engedi, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson, a nagykövet azt mondta:

Természetesen még korai bármit biztosra venni. Nem vagyunk részesei ennek a folyamatnak, és természetesen döntéshozók sem vagyunk. Ezekről a lépésekről majd Washington dönt, de az Egyesült Államok álláspontja világos, és Izrael nagyon hálás ezért a támogatásért. Szintén nagyra értékeljük amerikai szövetségeseinknek az izraeli civil lakosság védelmében nyújtott segítségét, melyhez a védelmi rendszereiket is készek használni. Most meg kell várnunk, mit jelent ez a politika a gyakorlatban.

– Miután az izraeli hadsereg (IDF) célzott légicsapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre az „utolsó órában”, nem sokkal azelőtt, hogy Irán áttörést érhetett volna el atomprogramjában, Ön kemény figyelmeztetést fogalmazott meg: Irán fenyegetése már nem korlátozódik a Közel-Keletre, rakétáik immár Európát, az európai nagyvárosokat is elérhetik. Egy X-en közzétett posztban ezt írta: „Izrael teszi, amit tennie kell.” Mit kell most Izraelnek tennie, és miben segíthet a nemzetközi közösség?

– Izrael elsősorban nyilván a saját állampolgárai biztonsága miatt aggódik. Ami az iráni fenyegetést illeti, Irán célja nem csupán az, hogy kárt okozzon, vagy ártson Izraelnek, és háborút szítson velünk, hanem hogy – mint mondják, „eltöröljék Izraelt a térképről”. És komolyan dolgoznak is ezen. Elég megnézni, hogyan finanszírozzák a rendszerüket, hogyan működnek hosszú távon, hogyan építettek terrorista államokat Izrael közelében – elég ha a Hezbollah vagy a Hamász terrorista-katonai rendszerére gondolunk – és hogyan próbálnak meg fegyvereket csempészni Jordániába.

Irán egyszerre két programot futtat: egy nukleáris programot és egy rakétaprogramot. Olyan ballisztikus rakétákat fejlesztenek, amelyek Európa minden pontját elérik. Az elmúlt években egyértelműen nőtt ezen rakéták hatótávolsága, és mostanra már az egész európai kontinenst lefedik. 

Izrael tehát először is arról gondoskodik, hogy a saját országa biztonságosabb legyen, de ezzel egyúttal segít az európai országoknak is. Örömmel tapasztaltuk, amikor néhány európai vezető is kijelentette: Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és Izraelnek joga van az önvédelemhez! Ezt várjuk el a szövetségeseinktől

– fogalmazott a nagykövet. 

Izrael épp időben lépett

– Irán tudtommal több mint húsz éve dúsít már uránt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) delegációi minden audit során hangot adtak gyanújuknak és aggodalmuknak, sőt figyelmeztetéseket közöltek, majd Teherán mégis folytatta programját. Hogyan sikerült Iránnak egészen idáig „békés, a civil lakosság energiaellátását célzó programként” prezentálnia atomtörekvéseit, a bizonyítékok ellenére is? Másként fogalmazva: miért most jött el az idő az izraeli csapásra, és nem évekkel korábban?

– A lényeg itt az, hogy az iráni rezsim mire képes, és milyen eszközei vannak mindehhez. Ha megnézzük, az évek során kibocsátott audit jelentések folyamatosan hangsúlyozták, hogy Irán nukleáris programja nem békés. Amerika és Európa szankciókkal próbálta megfékezni ezt, számos más ország diplomáciai pedig úton, tárgyalások útján próbálta megakadályozni az iráni atomfegyver létrejöttét.

Az utóbbi hónapokban azonban azt észleltük, hogy Irán már az áttörés küszöbén áll, hisz van elegendő alapanyaga akár kilenc atombomba előállítására is, és ezeket le is akarják gyártani!

Maya Kadosh kiemelte:

Izrael tehát az utolsó lehetséges pillanatban cselekedett. Tovább nem késlekedhettünk, hisz gondoskodnunk kellett állampolgáraink biztonságának megőrzéséről. 

Hozzátette: 

A másik kérdés pedig, hogy képesek vagyunk-e elérni céljainkat? Nos, a tavaly október 7-i eseményeket követő izraeli fellépés után – az azóta eltelt egy-másfél évben – Izraelnek sikerült néhány Iránnal kapcsolatos veszélyt elhárítania, hisz Izraelből Iránba repülni borzasztó körülményes, és bonyolult vállalkozás volt.

A nagykövet arról is beszélt, hogy a libanoni hadsereg melletti a Hezbollah is fenyegetést jelentett Izraelre a rakétáival, de azt a veszélyt felszámolták. 

Irán pedig egy éve megtámadta Izraelt, lehetővé téve, hogy kiiktassuk a védelmi rendszerüket. Az eredmény: most nyitott az égbolt Teherán felé, holott korábban nem így volt. Tehát operatívan cselekedtünk, úgy, ahogy az iráni rezsim is megtette korábban

– mondta.

– Európában – sőt világszerte – egyre nagyobb aggodalom övezi az antiszemitizmus erősödését. Washingtonban nemrég két diplomatát lelőttek, az egyetemeken pedig szinte állandósultak a Szabad Palesztínát mozgalom által szervezett Izrael-ellenes, palesztinpárti tüntetések. Ön szerint ez a kiújult antiszemitizmus az illegális tömeges migráció következménye Európában?

– Az emberek azt gondolják, vagyis talán gondolták, hogy az antiszemitizmus kizárólag a magányos zsidókat célzó támadásokra korlátozódik Európában vagy Amerikában. Az utóbbi években azonban egy új mozgalom tűnt fel, jórészt a többségében muszlimok lakta országokból, amely már Izrael – tehát a zsidó állam – létét és önvédelemhez való jogát támadja. A támadások immár nem a magányos zsidók ellen irányulnak, mert ez politikailag amúgy is inkorrekt, hanem magát a zsidó entitást, a zsidó államot támadják.

Ez a fokozódó tendencia egyre több európai országban tapasztalható. Azt is látjuk, hogy a különböző kormányok politikája gyakran a saját belső, hazai közönségük hangjaira reagál. Itt, Magyarországon, ilyen támadásokkal nem találkoztunk, de másutt, ahol jelentős muszlim közösség él, a kormányok már kevésbé aktívan lépnek fel az antiszemitizmus, illetve az Izrael-ellenes megmozdulásokkal szemben. Ezt nagyon sajnáljuk, és mély aggodalommal figyeljük.

Izrael Állam magyarországi nagykövete, Maya Kadosh a Magyar Nemzet Rapid Extra című podcast műsorának vendége volt (Fotó: Csudai Sándor)

– Az átlagember számára, aki az antiszemitizmus szót talán nem igazán érti, vezessük be globális Intifáda fogalmát. Ez, kicsit leegyszerűsítve, úgy kategorizálható, hogy Iránban ott az állam (mely támogatja a terrorizmust) és a Forradalmi Gárda, Libanonban ott a Hezbollah, Gázában a Hamász, Nyugaton pedig a „Szabad Palesztinát” mozgalom vezeti a harcot. Mi az Intifáda mozgatórugója, és Izrael milyen partneri kapcsolatok kiépítésén dolgozik a fenyegetés leküzdésére?

– Az egyetemi kampuszokon nap mint nap láthatjuk ennek jeleit. Ritkán fordul elő, hogy egy magányos diák csak úgy felkel, és hirtelen „palesztinpárti vagy „Izrael-ellenes” lesz. Itt inkább olyan mozgalmakról van szó, melyek mögött sokszor állami támogatás, hosszú évek óta zajló tudatos szervezés húzódik. A palesztinok és velük együtt a muszlim világ egy része idővel felismerte: nem tudják legyőzni Izraelt hagyományos háborúban, hisz abban újra és újra kudarcot vallanak.

Ezért stratégiát váltottak: most a politikai és jogi szférában próbálnak nyomást gyakorolni, és bojkottkampányokkal akarják elszigetelni Izraelt vagy éppenséggel a zsidókat. 

A cél világos: ha Izraelt ki tudják rekeszteni a nemzetközi közösségből, ha úgy tűnik, mintha nem lenne helye ott, akkor egyszerűen „körbezárhatják” és eltüntethetik.

Én azt gondolom, és a magyar emberek ezt nagyon is jól értik, hogy a zsidóságnak igenis joga van egy saját államhoz, csakúgy, mint a többi más kisebbségnek és nemzetnek. Izrael egy demokratikus állam, amely a létezését küzd, és jogában áll megvédenie magát. Mi pontosan ezt tesszük.

– Ön származását tekintve lengyel, és a felmenői közt vannak holokauszt-túlélők. Nagyköveti megbízatása előtt korábban is járt már Budapesten, de ha az utcán sétál, mit érez: milyen a közbiztonság Magyarországon? A zsidók mennyire érezhetik biztonságban itt magukat, és Magyarország antiszemitizmussal szemben meghirdetett „zéró tolerancia” politikáját követendő modellnek tartja?

– Először is személyesen is szeretném kifejezni elismerésemet Orbán Viktor miniszterelnök úr, és az általa bevezetett „zéró tolerancia” politikája iránt. Ezt az utcán is érezni lehet. 

Egyre több izraeli érkezik Magyarországra, különösen Budapestre. Több mint negyedmillió izraeli turista látogat el ide évente. Még most is, amikor az utazók ott rekednek valahol a lezárt légterek és válságok miatt, egyre több és több turista érkezik Budapestre, főként a nyugat-európai városokból. Mert itt nagyobb biztonságban érzik magukat.

Miután hetekre Párizsban, Londonban vagy Amszterdamban rekednek, rendre azt mondják, ott nem érezik biztonságban magunkat. Céltáblának érzik magukat. Látják a kezdődő demonstrációkat, ezért inkább ide utaznak. Ez az izraeli turisták szempontja. Ami a helyi zsidó közösséget illeti: még nem találkoztam olyan virágzó közösséggel, mint amilyet itt látok. Elég megnézni a rengeteg kiállítást, közösségi eseményt, zsinagógaavatást Budapesten és országszerte. Az emberek itt nem félnek nyíltan felvállalni a zsidóságukat. Szabadon viselik a kipát vagy a hagyományos öltözéket, sokakat látok így az utcán. Nyíltan beszélnek héberül. A zsinagógák pedig működnek, különösebb biztonsági intézkedések nélkül is. Természetesen válságos időket élünk, és a helyi rendőrség kiemelten segít a biztonság fenntartásában, de összességében: 

Magyarországon zsidónak lenni rendkívül biztonságos.

– Április 3-án Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott, és találkozott Orbán Viktorral. Magyarország nagy tisztelettel fogadta, majd bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amelyet „politikai” testületként aposztrofált. Melyek ennek a mélyülő barátságnak a fő pillérei, és milyen szerepet szán ebben az Ön által vezetett izraeli nagykövetségnek?

– Szerintem a két országot az olyan közös értékek kötik össze, mint elsősorban a demokrácia, illetve – másodsorban – a helyi, nemzeti identitás tisztelete. A zsidó állam, illetve magyar nemzetállam identitását mindkét fél nagy becsben tartja.

Mindkét ország elutasítja azt, hogy mások kívülről beleszóljanak abba, hogyan alakítják saját nemzeti identitásukat, karakterüket. Emellett a keresztények és zsidók közi személyes barátság és kapcsolat is fontos, ahogy a keresztény és zsidó értékek, valamint a családi értékek közötti kapcsolat is az – ez mindkét vezető számára meghatározó.

Nagykövetként remélem, hogy a háborús időszak lezárultával még több lehetőségem lesz az emberek közti kapcsolatok javítására, fejlesztésére: hogy lehetőségünk lesz több látogatót fogadni Izraelben, és diákcsereprogramokat tudunk bonyolítani, mely során tanulhatunk egymásról és egymás kultúrájáról, és természetesen még szorosabbra fűzhetjük a gazdasági kapcsolatokat.

Borítókép: Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete (Fotó: Csudai Sándor)