A dollár erősödési, illetve gyengülési ciklusai hét-kilenc évig szoktak tartani, és a véget érni látszó előző, erősödési ciklus több mint egy évtizedet bírt ki. A dollár árfolyamkosara, a DXY index az évet 110-nél kezdte, ami a hosszú távú, inflációval kiigazított átlagot tekintve 15 százalékos túlértékeltséget jelent. A második negyedévben ebből hétszázalékot leadott az index, azóta kicsit visszakorrigált, de ez ideiglenes lehet, a jelenlegi 98-as szintről 94-re mehet vissza, ami még öt-hat százalékos gyengülést jelent.
Ennek megfelelően, különböző okokból a stratéga a feltörekvő piacok részvényeiben és bizonyos devizakötvényeiben is lehetőségeket lát az amerikai befektetők számára,
ami pedig a devizákat illeti, úgy gondolja, sok profitálhat közülük a gyenge dollárra épülő kereskedésből, de válogatni kell. Európában három országot is „kinézett” ebből a szempontból.
Itt jön az a magyarázat, amely meglepő lehet: az Európai Unió várható kiadásai fényében sok kelet-európai valuta nagyon jól teljesít — gondoljunk csak Romániára, Lengyelországra és Magyarországra. Furcsának tűnhet, hogy olyan messziről, mint Amerika, egy kalap alá veszik szinte a teljes kontinens országait befektetési szempontból (igaz, kiszűrve az alacsonyabb kamatokkal rendelkező euróövezeti országokat). De ezúttal ez jól jön a forint árfolyamának, hogy az elsősorban a németek számlájára írható, várható költekezés hatását – ami kétségkívül valóban megjelenik a régióban – ránk is kiterjesztik. Akkor is, ha a lengyelek és a románok maguk épp megszorításokra kényszerülnek, Magyarországon pedig szintén nem várható elszabadult költekezés, ha marad a jelenlegi kormány.
Arról, hogy hol ajánlanak még amerikai befektetéseket a portfóliókezelők, a Világgazdaság cikkében olvashat többet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!