Orbán Viktor: Magyarország az új korszak előhírnöke

Erősen indult az év – idézte fel a miniszterelnök.

Belecsaptunk 2026-ba. Évnyitó nemzetközi sajtótájékoztató, aztán jött az évtized havazása és a fél országot jégpályává tette az ónos eső – idézte fel a hét eseményeit Orbán Viktor a digitális polgári körök (DPK) tagjainak. A miniszterelnök megjegyezte: erős kezdés!

Orbán Viktor miniszerelnök (Fotó: Ladóczki Balázs)

A háború, az energia, a migráció és a brüsszeli vagy a magyar út választása lesznek 2026 legfőbb kérdései – jelentette ki a kormányfő. Majd rámutatott: a magyar kormány feladata idén is az, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.

A liberális világrend korszakát 2025-tel együtt magunk mögött hagytuk, egyszer s mindenkorra lezárult. Beköszöntött a nemzetek korszaka. Trump elnök hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést a liberális világrendnek, amelynek szabályai többé már nem érvényesek – fejtette ki Orbán Viktor. Majd hangsúlyozta:

a kezdődő új korszak a nemzeteké, és Magyarország 2010-től ennek a korszaknak az előhírnöke.

Büszkék vagyunk arra, hogy egyre több nemzet követi a példánkat – tette hozzá.
 

Ha Európán múlik, elszabadulnak az energiaárak

A nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb terepe is. Azok az országok, amelyek képesek lesznek megfizethető forrást biztosítani az olyan új iparágaknak, mint a mesterséges intelligencia, az új korszak nyertesei lesznek – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Majd rámutatott: Magyarország számára az a feladat, hogy legyen erős ellátási láncunk, stabil infrastruktúránk és izmos energetikai cégeink.

Úgy fordultunk rá 2026-ra, hogy Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlenségünk sziklaszilárd, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudjuk állítani

– hangsúlyozta a miniszterelnök. Hozzátette: ehhez meg kellett újítani eddigi energiapolitikánkat, és meg kellett jelennie a magyar cégeknek a világ számos pontján.

A kormányfő szerint kihívást jelent, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része súlyosan romboló hatású Magyarország számára.

A hatályos brüsszeli árszabályozás húsz százalékkal növeli az energiaárakat Európában,

a készülő következő szabályozás pedig még nagyobb áremelkedést hozna. Magyarország jogi úton is védekezik, egyfelől mert Brüsszel visszaél az uniós jogalappal, másrészt az alapszerződés is nemzeti hatáskörben hagyta az energiapolitikát – jelezte Orbán Viktor. Hozzátette, hogy politikai eszközökkel is harcolunk a brüsszeli energiaszabályozás ellen: próbáljuk elősegíteni, hogy idén megszűnjön a háborús helyzet, és ennek eredményeképpen töröljék el a szankciókat.

Nagy ütközet: a migráció

Az idei év másik nagy ütközete a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtásának ügye lesz. A brüsszeli döntés szerint júniustól Magyarországnak egy év alatt 23 ezer menekültkérelmet kellene elbírálnia, és ez csak úgy volna lehetséges, ha létrehoznánk egy tízezer fős migránstábort – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Leszögezte:

ezt nem fogjuk megtenni, ugyanis a magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország.

Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt. Ez a magyarok népszavazáson szentesített akarata – tette hozzá.

A magyarok pénze a magyaroké

A reális célkitűzés 2026-ban Magyarország fejlődése. Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. A fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának. Sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben, sem oda küldött pénzügyi segélyekben nem veszünk részt – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: nem küldünk katonákat és fegyvereket sem. A rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében fogjuk mozgósítani.

Nem fogadjuk el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit

– hangsúlyozta. Szerinte az átállás nem szolgálná a béke ügyét és a tagállamok gazdasági érdekét sem. Magyarország kimarad ebből a hadigazdaságból, inkább békegazdaságot épít, amely lehetőséget ad a fejlődésre. Ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal – közölte a miniszterelnök.

Éppen ezért január 1-jével olyan intézkedések léptek hatályba, amelyek Nyugat-Európában elképzelhetetlenek: a családi adókedvezmény megduplázása, az anyák személyijövedelemadó-mentességének bővítése, a 14. havi nyugdíj, a fix háromszázalékos otthonteremtési hitelprogram folytatása, a fegyverpénz kifizetése, a lakossági energiatárolási program meghirdetése. Emellett négy százalékos infláció és 0,6 százalékos gazdasági növekedés mellett 11 százalékos minimálbér-emelésre is csak mi vagyunk képesek – sorolta a kormányfő. Majd rámutatott:

ezek olyan intézkedések, amelyek közül egynek a végrehajtása is komoly bravúr lenne, így együtt pedig fantasztikus dolog.

A brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson. Az ország előtt álló lehetőségek egyszerűek: vagy a brüsszeli úton halad, amely a háborúhoz és a gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton, amely békét és fejlődési lehetőséget hoz számára, lehetővé téve egy erősebb országot, erősebb gazdaságot és jobb életet a magyaroknak.

Az OECD-országok közül 2010-hez képest hazánkban javult a második legnagyobb mértékben az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya

– emelte ki Orbán Viktor. Majd részletezte: a 2010 és 2024 közötti időszakban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 31 tagországában romlott az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya. A legnagyobb romlás Szlovákiában (7,7 százalékpont), Japánban (7,5 százalékpont) és Görögországban (7,4 százalékpont) volt. A fennmaradó hét országban, ahol csökkent az adózás mértéke, Írországban (6 százalékpont) és Magyarországon (2,5 százalékpont) történt a legjelentősebb csökkenés, vagyis a gazdasági teljesítményhez képest nálunk az állam kevesebb adót vont el, csökkentek az állami adóbevételek, ez pedig az adóztatás mértékének objektív mérőszáma – magyarázta.

A miniszterelnök végül megköszönte a tagok részvételét, és kijelentette, hogy folytatják a digitális honfoglalást. „Mi rendíthetetlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében” – hangsúlyozta.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: Ladóczki Balázs)