Szijjártó Péter: A sportnak és a geopolitikának semmi köze egymáshoz

A sportnak és a geopolitikának semmi köze nem lehet egymáshoz, a magyar kormány ezért továbbra is amellett száll síkra, hogy mindenki, aki kvalifikál, részt vehessen az olimpián – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Fotó: Hegedüs Róbert Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A tárcavezető a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) korábban, 2013 és 2025 között vezető Thomas Bach díszdoktorrá avatásán vett részt a Testnevelési Egyetemen, majd beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi bő tíz évben az emberiség a veszélyek korában élt, súlyos biztonsági, gazdasági és egészségügyi válságokkal kellett szembenéznie. 

Budapest, 2025. augusztus 20. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi elnöke díszdoktorrá avatásán a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen Fotó: Hegedüs Róbert/MTI Fotószerkesztõség

Az elmúlt viharos évtized, ami mögöttünk van, sajnos nyugodtan nevezhető a hidegháború óta eltelt időszak legfeszültebb évtizedének. Minden egyes nehézség, amivel szembesültünk, szembesülünk, abba az irányba mutat, hogy a világot újra mesterségesen, erőszakosan, veszélyesen blokkokra akarják osztani

– húzta alá. „A mi történelmünk közép-európai történelem, így mi pontosan tudjuk, hogy a világ újrablokkosodása totálisan ellentétes Magyarország érdekeivel, de mint sportnemzet, azt is világosan látjuk, hogy a világ blokkosodása totálisan ellentétes az olimpiai eszmével is” – tette hozzá. 

Majd kifejtette, hogy az olimpiai eszme a sporton keresztül a béke és a megértés előmozdítását célozza. 

„Az olimpiai játékok a politikai és társadalmi megosztottságon felülemelkedő békés verseny és nemzetközi együttműködés színterét hivatottak biztosítani” – fogalmazott. 

Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki amiatt, hogy Thomas Bach 

a legfőbb őrzője volt annak, hogy az olimpia hű maradjon az alapító atyák eszméihez.

„Mi közép-európai nemzetként a magunk történelmével és a magunk sporttörténelmével kifejezetten nagyra becsültük azt, hogy elnök úr igyekezett megmenteni azt az alapelvet, hogy az olimpiáról senkit sem lehet kirekeszteni az útlevele vagy a nemzeti hovatartozása alapján” – mondta. „És örültünk annak, hogy szigorú feltételekkel ugyan, de mind az orosz, mind a belorusz sportolók részt vehettek legalábbis részben a párizsi olimpián. Ez több mint szimbóluma volt annak, hogy a sport felülemelkedjen a világ megosztottságán” – folytatta. 

Illetve kiemelte, hogy 

a sportnak van egy olyan feladata is, hogy globális bizonytalanság, a durva konfliktusok idején is összekösse az emberiséget.

A miniszter ezután megjegyezte, hogy amikor a magyar kormány amellett száll síkra, hogy mindenki, aki kvalifikál, részt vehessen az olimpián, akkor azt nem azért teszi, mert „ilyen- vagy olyanpártiak vagyunk, vagy ezeknek vagy azoknak vagyunk a kémei, ahogy az elhangzik, hanem azért, mert magyarok vagyunk, akik emlékszünk arra az évszámra, hogy 1984”. 

Majd emlékeztetett, hogy a világpolitikai fejlemények miatt 1984-ben a magyar sportolók sem vehettek részt az ötkarikás játékokon. 

A sportolók közül sokan az életüket tették arra, hogy a hazájuknak dicsőséget szerezzenek. Éveken, évtizedeken keresztül keltek kora hajnalban, alapoztak a téli reggeleken, ugrottak bele a jéghideg medencébe vagy edzettek éppen a salakon a legnagyobb melegben azért, hogy a hazájuknak dicsőséget szerezhessenek. És azért, mert a világpolitika úgy alakult, ezt a lehetőséget elveszítették

– mutatott rá. „Mi, magyarok legalább emlékezzünk erre, és legalább mi, magyarok mondjuk ki világosan, hogy a sportnak és a geopolitikának semmi, de semmi köze nem lehet egymáshoz” – szögezte le. „És ezért biztatjuk mi a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot arra, hogy legyen bátor a jövőben is, valósítsa meg a teljes olimpiát, és érjük el azt, hogy mindenki, aki az eredményei alapján ott lehet, az legyen is ott, legyen szó egyéni vagy csapatsportágakról” – fűzte hozzá. 

Végül pedig arra is kitért, hogy mára talán az olimpiai mozgalom maradt az egyetlen hatásos, erőteljes globális struktúra, amely nemzeti elven működik, és amely becsüli, értékeli a nemzeti létformát, a nemzeti önazonosságot és a nemzeti összetartozást. 

Az olimpiai mozgalom egy olyan struktúra, amely nem akarja erőszakosan univerzalizálni, nem akarja mesterségesen rávenni a nemzeteket arra, hogy elfelejtsék a nemzeti identitásukat, a specifikumaikat, a kultúrájukat, az örökségüket, hanem a nemzetközi olimpiai mozgalomban a nemzetek a sokszínűségük alapján egyesülnek egymással

– fogalmazott. 

Borítókép: Budapest, 2025. augusztus 20. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) korábbi elnöke, mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Sterbenz Tamás, az egyetem rektora, Ökrös Csaba általános rektorhelyettes, Radák Zsolt tudományos és innovációs rektorhelyettes és Cserny Ákos oktatási rektorhelyettes (Fotó: MTI)