Törött hegedű

k ö n y v e s h á z

Rajk Lászlóról és családjáról – szemérmesen – sokáig hallgatott az irodalom. Természetesen a koncepciós peren és a rehabilitáción túl. Azt is tudtuk, hogy részt vett a spanyol polgárháborúban, és belügyminiszterként egyik megszervezője volt az ÁVO-nak. Külügyminiszterré 1948-ban nevezték ki. De hogy honnan érkezett, és milyen utat járt be a kivégzésig, ez a nagyközönség előtt rejtve maradt. Most itt egy könyv, amelynek szerzője hosszú nyomozás után elmeséli az élettörténetet, a drámát, amely a család drámája is.
A témaválasztás mesteri. A Rajk (korábban Reich, majd Rájk) fivérekről már a rendszerváltozás után könyvet kellett volna írni, hiszen tizenegyen születtek (nyolc fiú és három lány) abban a székelyudvarhelyi csizmadiacsaládban, amely bekerült a történelem sodrába, és nem tudott kikeveredni onnan. Írhatnánk azt is, történelemkönyv született, de pontosabb, ha így fogalmazunk: családtörténetet olvasunk, miközben ezzel párhuzamosan a világ színpadán egy másik história pereg. A középpontban két fiú áll: Endre, a hatodik fiú és László, a kilencedik. A századfordulón születtek tíz év különbséggel. Kettejük sorsában Magyarország sorsa is felelevenedik. A két fivért világok választják el egymástól. László a kommunista eszméket követi, Endre Szálasi készletgazdálkodási kormánybiztosa lesz. Következésképpen: a beszélő viszony évtizedre megszűnik közöttük.
A dráma első felvonását 1944-ben élik át, amikor Lászlót a nyilasok statáriális bíróság elé állítják, és hazaárulással vádolják. Az ítélet nem lehet más, mint halál. (László és Endre között Lajos testvérük közvetít.) Ekkor Endre, a báty az utolsó pillanatban megjelenik a bíróságon, és tanúvallomásával megmenti László életét. A második felvonás akkor játszódik le, amikor a háború után nyugatra szökött és amerikai fogságba jutott Endre ügyét vizsgálják ki, és László gondoskodik arról, hogy bátyja neve ne kerüljön fel a háborús bűnösök listájára. (Nota bene, nem vett részt semmiféle atrocitásban, deportálásban vagy tömeggyilkosságban.) Az életmentő testvér most a kommunista belügyminiszter.
Harmadik testvérük, Béla sorsa is tipikusan magyar sors. A második magyar hadsereg hadnagyaként vesz részt a doni harcokban, de szerencsésen hazakerül (szuvenírként, talán egyedüliként, egy hóban talált törött hegedűvel jelenik meg), polgári személyként azonban a budapesti utcán orosz fogságba esik, és a Voronyezs melletti uzmanyi hadifogolytáborba viszik. Megint László az, aki segít: a szovjet követséggel folytatott többhavi tárgyalás után Bélát szabadon engedik. Egy újabb testvért, Gyulát arra jelöli ki a sors, hogy a család legfőbb támasza, a testvérek védőangyala legyen. Budapesten Szondi utcai lakása húsz éven át a biztonságot és a meleg otthont jelenti valamennyi Rajk fivér számára. Gyula az édesanyát is magához veszi.
A magyar történelem egyik legnagyobb politikai színjátéka (harmadik felvonás), a Rajk-per után nemigen akadt a családnak olyan tagja, akinek az életét ne érintette volna közvetlenül László tárgyalása, majd kivégzése. Még Gyula sem úszta meg, pedig ő egész életében gondosan elkerülte az aktív politizálást.
A könyv érdekessége, hogy a szerző, Duncan Shiels angol újságíró, aki évekig tanulmányozta a vasfüggöny mögötti életet, jelen volt Nagy Imréék 1989-es újratemetésén is. Tizenöt évi munkával, angol nyelven tárta fel a Rajk család történetét, de a munka franciául jelent meg először 2006-ban. A kötet lényegre törően, feszesen, a tényekre (és itt-ott a legendákra) alapozva beszéli el a sokgyermekes székely református család életét, és az olvasóra bízza, hogyan ítélkezik azokról, akiket oda dobott a sors, ahol nem pihent a történelem. S így vált áldozattá egyik is, másik is, mint sokan e hazában.
(Duncan Shiels: A Rajk fivérek. Vince Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 2595 forint)