A történet tavaly decemberben kezdődött, amikor a parlament döntést hozott a súlyponti és nem súlyponti kórházakról, s ez alapján a Margit-kórház nem súlyponti, hanem területi kórház, amely mindig is volt – szögezte le beszélgetésünkkor dr. Gusztonyi Ágnes, a Szent Margit Kórház főigazgatója. Mint mondta: területi kórháznak hívjuk azokat az intézményeket, amelyek elsődlegesen a négy alapszakmában nagy számú lakosságnak nyújtanak egészségügyi szolgáltatást.
Idén január 8-án az Egészségügyi Minisztérium közzétette azt a javaslatot, hogy a területi kórházak milyen szakmai összetételben, s milyen kapacitással működjenek tovább, s ebben vissza is köszönt a Margit-kórház területi jellege: a belgyógyászat, sebészet, szülészet és a nagyobb beteganyagot ellátó onkológia, nefrológia s a dialízis szakmai területe. A sebészet és a szülészeti-nőgyógyászati osztály egyaránt negyven-negyven ággyal rendelkezett. Később a regionális egészségügyi tanácsok (RET) döntése idején előkerült egy a minisztériumitól eltérő javaslat, amely már nulla ágyat tartalmazott a Margit-kórház sebészeti és szülészeti osztályaira. A március 8-án megjelent végleges minisztériumi határozatban már ez az adat szerepelt, így áprilistól a kérdéses osztályok bezártak.
– Azt nem tudni, hogy a RET-hez érkező javaslat hogyan született, és a negyven-negyven ágy helyett miként és mi alapján változott az mindkét osztály esetében nullára – nyilatkozta kérdésünkre a főigazgató. Hozzátette: a RET-ülés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy négyszer is megkérdezték, ki készítette ezt az anyagot, és ki az előterjesztő, de erre nem érkezett válasz.
– Továbbra is 210 ezer lakosnak vagyunk kötelesek a területi egészségügyi ellátást biztosítani. Hozzánk tartozik a főváros harmadik kerülete, Óbuda és Békásmegyer 140 ezer lakosa, s a Dunakanyar északi felének a lakossága egészen Visegrádig, összesen még hetvenezer ember. Példaként említem, hogy ellátóterületünk megyényi, hiszen 210 ezer ember Heves megye teljes lakossága is. Tehát megmaradt nálunk az onkológia, belgyógyászat, nefrológia, gasztroenterológia, neurológia és intenzív osztály, s ezek a szakmák sebészeti háttér nélkül „érdekesen” működnek. Nem véletlen, hogy jogszabályilag az alapszakmák megléte a kórházi működés feltétele. Ez pedig a belgyógyászat és sebészet. Most a belgyógyászaton fekvő betegnek éjjel kettőkor akut hasi történése van, akkor nincs sebész a házban. Át kell szállítani a beteget a János-kórházba. Gyakorlatilag nem értjük, hogy a „reform” miért így érintette intézményünket – szögezte le a főigazgató.
Megtudtuk, a döntés előkészítése során hivatalosan nem voltak kíváncsiak a főigazgató asszony véleményére. Természetesen minden létező helyen elmondta és le is írta az aggályait.
– Nagy a zűrzavar az emberek fejében. Aki itt szült, az most kóvályog a városban, keresgél intézményt és doktort. A mentőktől tudják, hogy gyakran nekik is nehéz eldönteni, hová vihetik a beteget.
A bezárás a sebészeten, a szülészeten, s az újszülött intenzív osztályon 160 dolgozót érintett. Már megkapták a felmondást tartalmazó levelet. A János-kórház szülészete nem kapott új kapacitást. Április előtt 50 ággyal, jelenleg 55-tel működik, viszont az ellátandó lakosság száma 210 ezerrel megnőtt. A sebészeti osztály négygyel kevesebb ággyal működik. A 160 dolgozóból 32-nek tudtak továbbfoglalkoztatást ajánlani más munkakörben, ők maradnak. Csak néhány példa. Egy műtősnő átkerült a gasztroenterológiára az endoszkópos laborba, s volt olyan aneszteziológus, aki képesítéssel kórházhigiénés feladatokat lát el. Az orvosoknak nem tudtak lehetőséget ajánlani. Mivel megszűnt a betegellátás, készül a záróleltár, s a betegdokumentációk archiválása.
origo.hu
Rabszolgamunkára kényszerített egy időst egy sárkeresztúri férfi
