Az állam és a magánszektor együttműködésén alapuló PPP-beruházási forma eddig nem bizonyította létjogosultságát – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentéséből, amely a köz- és a magánszféra közös fejlesztéseinek eddigi eredményeit veszi górcső alá. A nemzetközi és a hazai tapasztalatokat összegző értékelés szerint a legtöbb PPP-beruházás a magánszféra – feltételezett – nagyobb hatékonyságán alapul, ezt azonban az eddigi tapasztalatok nem bizonyították egyértelműen. A hatékonyság egyik kulcsa a számvevők szerint a versenyhelyzet, ám a PPP-konstrukcióban a verseny a legtöbb esetben csak korlátozott. Ha nem osztják meg jól az állam és a magánbefektető között a kockázatokat, akkor az oda vezethet, hogy a magánszektor nem a leghatékonyabb módszert választja a kivitelezésnél. Felesleges költségnövekedést okoz az is, ha az állam túlbecsüli a beruházás vagy a működtetés kockázatait. A PPP-projektek előnyének azt nevezi az ÁSZ-jelentés, hogy a beruházás e formája „megkíméli” a költségvetési hiányt, ám a számvevők szerint ez az előny sem teljesül automatikusan, hiszen a magánpartnernek bizonyíthatóan vállalnia kell a kockázatok többségét. Mint az összefoglaló írja, nem szabad pusztán azért pártolni a magánszféra bevonását, mert ezáltal az államháztartási hiány növekedése nélkül valósulhatnak meg beruházások.
Emlékezetes, Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára május elején jelentette be, hogy az új kormányzati negyed is PPP-konstrukcióban valósul meg. A beruházási forma hátrányaira a Központi Statisztikai Hivatal is felhívta a figyelmet, megállapítva, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló építkezések számos buktatót hordoznak magukban.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
