A kompromisszumot megtaláltuk, jóllehet, nem adódott könnyen, hiszen „nem édes szavakat mondogattunk egymásnak”, de végül is a „nemzeti prioritások egyesítettek bennünket” – kommentálta a történteket az államfő.
Üdvözölték és pozitívan értékelték a megállapodást – a kommunisták kivételével – a parlamenti pártok is, ki-ki a maga módján. Az ellenzék szerint mindenki számára elfogadható döntés született, míg Juscsenko annak a véleményének adott hangot, hogy a kompromisszum az „ukrán demokrácia felnőtté válását bizonyítja”. Viktor Janukovics miniszterelnök viszont a koalíció híveinek vasárnap esti többezres, úgynevezett búcsútüntetésén ismét az ellenzéket és a törvényesség megsértésével hozzájuk csatlakozó államfőt tette felelőssé az ország helyzetének destabilitásáért. – A koalíció nem kezdeményezte az idő előtti választást, de tiszteletben tartja az alkotmányt és elfogadja a rákényszerített kihívást, hogy megfékezze a politikai kalandorokat. A többi már az ellenzéken múlik – szögezte le. Ha akad 151 képviselő, aki hajlandó lemondani mandátumáról, akkor az államfőnek jogában van kiadni harmadik, immár az alkotmány szellemének is megfelelő rendeletét a parlament feloszlatásáról és az előre hozott választás megtartásáról.
Elemzők szerint korai lenne még kész tényként elkönyvelni a megállapodást. Az előző parlament elnöke, Volodimir Litvin szerint a kompromisszummal a felek csak lélegzetvételhez akartak jutni, hogy felmérjék lehetőségeiket, és mobilizálják erőiket. Hasonlóan vélekedik a volt védelmi miniszter és kormányfő, Jevhen Marcsuk is, aki szerint még azt sem lehet bizonyosra venni, hogy az előre hozott választásra egyáltalán sor fog kerülni.
origo.hu
Soha nem látott hadgyakorlat kezdődött a Bakonyban
