Agresszív hitelreklámok

Egyre intenzívebb kampányokat folytatnak a hazai pénzintézetek annak érdekében, hogy különböző hiteltermékeiket el tudják adni a lakosságnak. Az ügyfeleket telefonon, levélben és SMS-ben buzdítják újabb és újabb kölcsönök felvételére. A legagresszívebben a személyi hitelre és a hitelkártyára vonatkozó reklámok folynak.

Munkatársunktól
2007. 05. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg a lakosság eladósodása amúgy is ütemesen nő, a hazai pénzintézetek gőzerővel igyekeznek a háztartásokat újabb és újabb kölcsönök felvételére ösztönözni. A reklámkampányok az elmúlt hónapokban egyre intenzívebbé váltak: a hiteltermékeket nemcsak a tévében, a rádióban, az újságokban és az interneten hirdetik a bankok, de a lehetséges ügyfeleket telefonon, levélben és SMS-ben is felkeresik a kölcsönök különböző formáit ajánlva. A leggyakoribbak a személyi hitelre, a hitelkártyára és a jelzálogalapú kölcsönökre vonatkozó promóciók, amelyek során a bankok a hitelértékesítésre felkészített munkatársaik segítségével próbálják meg telefonon vagy személyesen eladni termékeiket.
Az egyre gyakoribbá váló hirdetéseket jelenleg két szervezet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellenőrzi. Mint Binder István, a PSZÁF szóvivője lapunknak elmondta, szervezetük a reklámoknál elsősorban azt vizsgálja, hogy a teljes hiteldíjmutatót a pénzintézet megfelelően szerepelteti-e a hirdetésekben, ezt ugyanis a kölcsön más pénzügyi jellemzőjéhez hasonlóan kell feltüntetni. Binder szerint egyes esetekben az ajánlat megtévesztő lehet, ezért a reklámban célszerű szerepeltetni, hogy a hiteldíjmutató forintra vagy devizára vonatkozik-e, mivel ezek kockázatai jelentősen eltérnek. Megtévesztő hirdetés esetén a GVH szab ki büntetést a reklámozó pénzintézetre.
Egyes bankok nemcsak a saját, de más pénzintézetek ügyfeleit is felkeresik, a hiteltermékekre vonatkozó ajánlatot egyre gyakrabban mobiltelefonon vagy személyre szóló levélben adják meg. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos figyelmeztetett: a lakosság pénzintézetek általi megkeresése csak akkor jogszerű, ha a kiszemelt ügyfél adata nyilvános, vagy ha elérhetőségét a bank részére megadta. Ám abban az esetben, ha az ügyfél a telefonszámát titkosította, illetve ha reklámanyag küldését kizárta, a megkeresés jogszerűtlen. A bankok lapunkhoz eljuttatott válaszaiból kiderül: a hiteltermékekre vonatkozó telefonos és levelezéses kampányok zajlanak. Az OTP Bank általában saját adatbázisából válogatja ki az adott hiteltermékhez kapcsolódó célcsoportot. A pénzintézet csak abban az esetben nem küld reklámanyagot, ha ezt az ügyfél egy rendelkezéssel korábban kizárta. Az Erste Banknál szintén folyamatosak a telefonos promóciók, a pénzintézet jelenleg egy hitelkártyakampányt folytat. A Citibank nemcsak a saját, hanem más pénzintézetek ügyfélkörében is népszerűsíti a kölcsöneit. Itt jelenleg személyi kölcsönre és társkártyával rendelkező hitelkártyára vonatkozó hirdetések folynak.
A csábítónak látszó hitelfelvételi lehetőségek ellenére a kölcsön meglehetősen drága: a Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a legfeljebb egyéves fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség-mutatója márciusban például 27,53 százalékos volt. A kampányok a magas kamatok mellett is eredményesek, annak ellenére, hogy márciusban tovább nőtt a lakosság eladósodása. Tavaly márciushoz képest a lakossági hitelek állománya 23,1 százalékkal, míg a betéteké mindössze 2,9 százalékkal emelkedett, azaz a háztartási hitelek állománya nyolcszor gyorsabban nőtt a betétekénél.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.