A hazai kis- és középvállalkozók nem versenyképesek, s jövedelemtermelő képességük még a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint sem éri el a régi uniós tagállamokban szokásos szint egytizedét – jelentette ki Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke a Deák Ferenc Közéleti Klub uniós pénzekkel foglalkozó legutóbbi rendezvényén. Szerinte az uniós pénzek elosztása nem a hazai vállalkozásoknak kedvez, s nagyot fog csalódni az a cégvezető, aki a második Nemzeti fejlesztési tervben „csodát vár az uniós forrásoktól”.
Nehéz a kiírási feltételekben előre meghatározott évi 8–15 százalékos árbevétel-növekedést felelősséggel elvállalni, főleg, hogy akik ezt a növekedési szintet képtelenek produkálni, a jegybanki alapkamat kétszeresével megfejelve kötelesek visszafizetni a kapott támogatást – hangsúlyozta a BKIK alelnöke, aki szerint az első Nemzeti fejlesztési terv végrehajtásában annyi negatívum volt, hogy nem működtethetné ugyanaz a szervezet a második pályázati rendszert is. Tardos János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökhelyettese azt sérelmezte, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos társadalmi párbeszéd még mindig egyoldalú, és a második terv révén is csak egy szűk vállalkozói réteg juthat támogatásokhoz. Eddig összesen 31 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki gazdaságfejlesztésre, de a nehéz feltételek miatt olyan kevesen jelentkeztek, hogy ki kellett tolni a beadási határidőket – hangzott el a fórumon. Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese elismerte, hogy csak 9-10 százaléknyi forrás jut közvetlenül vállalkozásfejlesztésre a következő fejlesztési ciklusban.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a hazai munkavállalók döntő többségét kis- és középvállalkozások alkalmazzák. Az előrejelzések szerint az 1,2 millió magyar cég közül több százezer szűnhet meg az előttünk álló években, felpörgetve a munkanélküliséget.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
