Back Fülöp után

k ö n y v e s h á z

Egy Back Fülöp nevű magyar polgárnak jól menő üzletháza s tekintélyes vagyona volt Kairóban a XIX. század utolsó éveiben, ám a „hazafias érzésektől” fűtött férfiú mégsem volt elégedett. Saját pénzén régészeti ásatásokba kezdett, hogy egyiptomi gyűjteményt adományozhasson szeretett szülővárosának, Budapestnek. Miként kereskedői tevékenységét, ezt a vállalkozását is siker koronázta: egy lengyel fiatalember szakmai felügyelete mellett folytatott feltárások leletanyagából hetvenkét ládányi anyagot küldhetett haza, pontosabban a Monarchia kikötőibe. E ládákban volt többek között az az I. Ptolemaiosz fáraó templomából való hét kőtömb is, amely jelenleg a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményét gazdagítja.
Vörös Győző egyiptológus, aki tizenharmadik éve dolgozik a Közel-Keleten, a Back Fülöp által anyagilag támogatott, 1907 és 1909 közötti kutatómunkától eredezteti az egyiptomi magyar ásatások történetét, és az elmúlt száz esztendő tiszteletére könyvet állított össze azok históriájáról. A Kairosz kiadásában megjelent gazdagon illusztrált, reprezentatív kötet azonban nem csupán a magyar egyiptológia története a dicső s mégis méltatlanul feledett kezdetektől a figyelemre méltó, ám az itthoni érdektelenség miatt kevéssé méltányolt jelenig. Építészettörténeti káté is ez a kiadvány, az ős- és ókori Egyiptom templomépítészetének összefoglalója a magyar régészeti feltárások eredményei szerint. Az a Vörös Győző ugyanis, aki a kilencvenes évek közepén a Thot-hegyen középbirodalmi templomot, majd archaikus kori kőtemplomot tárt fel, sőt egy kopt szentélyt is felfedezett, az új évezredben Ízisz kultuszközpontjának és az ortodox egyház kolostorának napvilágra hozatalával gyarapította Egyiptommal kapcsolatos ismereteinket, elődei munkásságát tanulmányozva ráébredt arra, hogy az egyiptomi magyar ásatások „lefedik” az egyes történelmi korszakok templomépítészetét.
A nemzeti büszkeség, a kutatói lelkesedés és a tanítványi tisztelet is sarkallta, amikor centenáriumi kötetében kijelenthette, hétezer esztendőt áttekintve, kilenc, magyarok által vezetett régészeti kutatást bemutatva s ezeken keresztül tizenkét egyiptomi templom építészeti jellegzetességeit értékelve: szegényebb lenne a világ az egyiptomi magyar feltárások eredményei nélkül. Ám Vörös Győző új kötete „kalandregényként” is fogyasztható, főleg azok a fejezetek, amelyek Almásy László felfedezéseiről, Fehérvári Géza ásatásairól, Kákosy László thébai viszontagságairól számolnak be. Kákosy professzornak – a nyolcvanas években folytatott ásatásainak köszönhetően – viszonylag jó sajtója volt idehaza, ám az arisztokrata Almásynak és a „disszidens” Fehérvári Gézának hosszú időn át a nevét sem volt szabad kiejteni mifelénk. Vörös Győző könyve ezeknek az elhallgatásra ítélt életműveknek az ismertetését is tartalmazza, méghozzá azzal a tudománytörténeti kiegészítéssel, amelyből egyértelművé válik, hogy a hazai tudománypolitika – ideológiai rendszerek jöttek, országló hatalmak mentek – voltaképpen soha nem támogatta megfelelőképpen az ókortudományt, az egyiptológiát.
A vérbeli kutató azonban soha nem panaszkodik, csak dolgozik. Miként elődei, ezt teszi a fiatal Vörös Győző is: 2004 óta az év nagyobb részét Ciprus szigetén, Paphoszban, a görög–római kori főváros területén tölti, a ciprusi magyar régészeti misszió vezetőjeként a II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó által építtetett hellenisztikus metropolis maradványait kutatja. Megbízatását annak köszönheti, hogy az ugyancsak II. Ptolemaiosz Philadelphosz parancsára emelt alexandriai Ízisz-központ, Taposiris Magna romjain végzett feltárómunkáját Európa-szerte elismeréssel nyugtázták szakmai körökben. Ciprusi ásatásairól Vörös Győző egyelőre nemigen nyilatkozik. Amit új könyvének utolsó harmadában a paphoszi Világítótorony-dombon folytatott kutatásairól mégis megtudhatunk, azt sejteti, hogy az ifjú magyar egyiptológus a szerelem istennőjének szigetén is jelentős leletekre bukkant. Talán a sziget és a főváros egykori főtemplomára? Aphrodité–Arszinoé–Ízisznek, az ógörög mitológia istennőjének, a városépítő fáraó hitvesének és az egyiptomi hitvilág legnevezetesebb asszonyának egyesített kultuszhelyére? Elválik hamarosan.
(Vörös Győző: 1907–2007. Egyiptom templomépítészete az egyiptomi magyar ásatások fényében. Kairosz Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 5900 forint)