Közel kétezermilliárdos vagyonról beszélünk, amikor a földkérdést boncolgatjuk – vázolta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke a szervezet tegnapi konferenciáján. A szakember sürgetőnek nevezte a földkérdés megoldását, mert a külföldi spekulánsokat a magyar földpiactól távol tartó tilalmakat – az uniós csatlakozási megállapodásunk értelmében – 2011-ben fel kell oldanunk. A kamara álláspontja szerint el kell érni a korlátozások hároméves meghosszabbítását, s közben meg kell alkotni az új földtörvényt, amelyben továbbra is biztosítanák a hivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozók számára az elővásárlás jogát, és a társaságoknak csak közvetlenül a tilalom feloldása előtt tennék lehetővé a földvásárlást.
A nagyüzemeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének nevében Filipsz László leszögezte: céljuk változatlanul az, hogy lehetővé tegyék a társas vállalkozók földhöz jutási lehetőségét. Véleménye szerint lehet erről szakmai vitákat folytatni, csak nem érdemes, míg a politika el nem szánja magát a kérdés megoldására. Az agrárbéke csak addig él, míg a fegyvert, mármint a földkérdést zsebben tartjuk – szögezte le az érdekvédelmi vezető. Tudomásul kell vennünk, hogy az agrárium szereplői között vannak kis- és nagyüzemek – közölte Herbály Imre, az MSZP agrármunkacsoportjának elnöke. A párt szerint a versenyképesség érdekében változtatni kell a földtörvényen. A politikus osztotta azt a véleményt, hogy a vita nem kerülhető el, s ezért – mint mondta – az agrárbéke inkább csak tűzszünetet jelent.
Font Sándor, a Fidesz agrárszakértője arra világított rá, hogy a mezőgazdaság társadalmi feladatot is ellát, ezért a földkérdéshez nem lehet pusztán a profitszerzés oldaláról közelíteni. Az ellenzéki párt egy sokszereplős, középbirtokos, családi alapokra helyezett gazdálkodást végző termelők által meghatározott agrárium kialakulását szeretné elérni. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke a birtokrendezés problémáját emelte ki, hangsúlyozva, hogy lehetővé kell tenni a gazdálkodóknak a gyakran kilométerekre lévő parcellák egyesítését.
A kormány nem csupán a termelés feltételének tekinti a földet, az egyúttal életterünk – jelentette ki Gráf József agrárminiszter. A tárcavezető szerint jelen pillanatban a tíz hektár alatt gazdálkodók életképtelenek. Kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy meg lehetne nyitni a földvásárlási lehetőséget a cégek előtt úgy, hogy közben az uniós gazdasági társaságokat távol tarthatnánk a hazai piactól.
A jelenlegi bérleti viszonyokat taglalva Raskó György, a Mezőszöv Zrt. és más nagyüzemek tulajdonosa, az agrártárca volt közigazgatási államtitkára hangsúlyozta: nem lehet tovább halasztani a földkérdés rendezését, s nem elsősorban az értékesítés szempontjából. Mint mondta, őt mint „nagytőkést” a legkevésbé sem érdekli a földtulajdon, mert ha birtokra költi pénzét, lemarad a hatékonyság növelésének lehetőségéről. Elmondta: cége hatezer hektáron gazdálkodik, s az öt legnagyobb tulajdonos között, egy budapesti bőrdíszműves, egy bankár, egy siófoki ügyvéd, s két külföldön élő arisztokrata leszármazottja is megtalálható. A földhasználatot szabályozó törvények megalkotását nevezte a legfontosabb feladatnak egyéni gazdaként Forgács Barna, az agrárkamara alelnöke is, aki a döntéshozóktól azt kérte, hogy valóban egy hosszú távon stabil, s a jelenlegi igényeknek megfelelő bérleti viszonyokat alakítsanak ki.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
