Elvitte a termés felét a tavaszi fagy

Uniós források igénybevételét, állami garanciavállalást a hitelek átütemezéséhez, a nemzeti támogatások előre hozott kifizetését, illetve a területalapú támogatásból idén elvont mintegy 25 milliárd forint felhasználását kérik a kormánytól a szakmai szervezetek a fagykárral érintett ültetvények megmentése érdekében. A FruitVeb – Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet adatai szerint a fagykár miatt a termés több mint fele tönkrement.

Dénes Zoltán
2007. 05. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma adja át a FruitVeb – Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet az agrárminiszternek azt az intézkedéscsomag-javaslatot, amelyben a fagykárt szenvedett termelők kárenyhítési lehetőségeit foglalták össze – tájékoztatta lapunkat Mártonffy Béla, az érdekszervezet ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint a szakmaközi szervezet tegnapi elnökségi ülése arra a megállapításra jutott, hogy a hazánkban 50-60 éve nem tapasztalt súlyosságú fagykár a magyar zöldség-gyümölcs termés több mint felét tönkretette. – Egyes területeken, például Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod megyében a termés 95-100 százaléka is tönkrement, de a többi érintett területen is hatalmas, 30 és 100 százalék közötti kárról beszélhetünk – állapította meg az érdekképviselet elnöksége. A legnagyobb mértékben az almaültetvények károsodtak, de a fagy nem kímélte a meggy-, a kajszibarack-, a szilva- és a cseresznyeültetvényeket sem. Ezek alapján jutott arra a megállapításra a szakmaközi szervezet, hogy a tavaszi fagy miatt a 800 ezer tonnás átlagos évi terméshez képest idén csupán 400- 450 ezer tonnát tudnak a gazdák betakarítani. Martonffy Béla jelezte, hogy az idén elindított kárenyhítési alap ezen károk kezelésére nem elegendő, s elengedhetetlennek nevezte a kormány közbeavatkozását.
A szervezet állami garanciavállalást kér a banki hitelek átütemezéséhez, és a fagykár vis maiorrá nyilvánítását. Utóbbival ugyanis lehetővé válna az uniós támogatású hitelek átütemezése. Szóba jöhetne a területalapú támogatás állami önrészének előre hozott kifizetése, hisz ilyen esetben a tagországi pénzeket is mozgósítani lehet. – További segítséget jelentene az, ha a kormány adókedvezményben részesítené a károsultakat, illetve elhalasztaná járulékfizetési kötelezettségüket – mondta Mártonffy. A szakember szerint a fenti lépések elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy a kertészeti ágazat ne éppen akkor rogyjon térdre, amikor az agrártárca stratégiai ágazattá nyilvánította.
A szakmaközi szervezethez hasonlóan a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is arra hívta fel a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy az idén bevezetett agrárkár-enyhítési alap pár száz milliós forrása messze nem elég a helyzet kezelésére. A szövetség ügyvezető igazgatója, Budai Gyula lapunknak elmondta: azt javasolják a kormánynak, hogy forduljon az unióhoz annak érdekében, hogy szolidaritási alapjából juttasson támogatást. Ebből abban az esetben lehet forrásokat igényelni, ha egy tagország területén a természet okozta károk mértéke meghaladja a hárommillió eurót – 7,5–8 milliárd forintot – vagy a nemzeti bruttó termelés 0,6 százalékát. A kár – hívta fel a figyelmet Budai Gyula – csak az almaültetvényekben elérheti a 16–18 milliárd forintot. Mint mondta, a kormánynak emellett segítséget nyújthat a nemzeti támogatások terhére, illetve vissza kellene tegye a kárenyhítési alapba azt a huszonötmilliárd forintot, amivel kevesebbet fizettek ki területalapú támogatásként.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.