Ismét Magyarország felelősségét vetette fel tegnap egy brit lap az év elejei angol madárinfluenzával kapcsolatban. A brit The Sunday Telegraph vasárnapi cikkében közölte, hogy Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes lehetségesnek tartotta, hogy a vírus már benne volt egy vágásra küldött pulykatenyészetben, de a fertőzés még csak a lappangási időszakban járt, s nem produkált látható tüneteket. A lap csak elméleti felvetésként kérdezte Bognár Lajostól, hogy megfertőzhet-e élő állatot feldolgozott termék, amire ő nyilván azt mondta, hogy elméletileg lehetséges, de ez gyakorlatilag elképzelhetetlen – tájékoztatta lapunkat Dékány András, az agrártárca szóvivője.
Az illetékes angol szakminisztériumnak (DEFRA) a madárinfluenza-ügyben áprilisban kiadott jelentése meglehetősen homályosan fogalmazott – az addig is vallott hivatalos brit álláspontnak megfelelően – Magyarországot jelölve meg a februári angliai madárinfluenza-járvány legvalószínűbb forrásaként, elismerve ugyanakkor, hogy a magyar eredetre közvetlen bizonyíték nincs. A jelentésben is szerepelt az a lehetőség, hogy a vírus „tünetmentesen fertőzött” magyar pulykaállományból származhatott.
A hazai szakhivatalok, illetve az agrárminisztérium többször igyekezett e vádakat cáfolni. Ennek érdekében már február végére elkészítettek egy jelentést, amelyben részletesen taglalták a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező Bernard Matthews nevű brit baromfitenyésztő és -feldolgozó cég hazai árubeszerzési és -feldolgozási gyakorlatát. E kutatás eredményeként jelentette ki már akkor Süth Miklós országos főállatorvos, hogy kizártnak tartja, hogy hazai termékek fertőzték meg az angliai telepet. A tegnapi The Sunday Telegraph cikke is megjegyzi, hogy hivatalos magyar részről eddig kategorikusan cáfolták a vírus magyarországi eredetének lehetőségét. Ezért is tűnhet furcsának Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes állítólagos közlése. Különösen érdekes lenne az eredeti nyilatkozat, tekintettel arra, hogy a hazai hivatalok által tavaly novemberig visszamenőleg összegyűjtött, a két ország közötti export- és importforgalom teljes dokumentációját tartalmazó jelentése szerint a sárvári székhelyű SáGa Foods – amelynek tulajdonosa Bernard Matthews – baromfi-beszállítói kizárólag a Nyugat-Dunántúlon találhatók, ahol nem volt madárinfluenza-fertőzés. A jelentés bemutatásakor az agrártárca szóvivője nem tartotta kizártnak, hogy az angol érdekszervezetek és a különböző politikai csoportosulások nyilatkozatainak hátterében a piaci versenyelőny megszerzése, illetve a károk elkerülése áll. Dékány András most is hangsúlyozta, hogy továbbra sem szeretnének a sajtón keresztül üzengetni, de elmondta: tudakozódott Bognár Lajosnál az interjú körülményeiről, aki lényegében azt állította, hogy félremagyarázták mondatait, vagy legalábbis más kontextusba helyezték. Mint mondta, Bognár egy elméleti felvetésre válaszolta a lap által idézetteket, de azt is jelezte, hogy az elmélet helytállóságához, miszerint feldolgozott termék megfertőzhet élő állatot, arra lett volna szükség, hogy a hőkezelt szárnyast megetessék a helyi pulykákkal. Tehát ez gyakorlatilag lehetetlen.
A brit vállalat kelet-angliai pulykatelepén egyébként februárban 159 ezer szárnyast öltek le, miután a vizsgálatok a telepen a madárinfluenza H5N1 vírustörzsét mutatták ki. A fertőzés után pár nappal ugyancsak egy angol lap kezdett találgatásokba, akkor a The Sunday Times írta azt, hogy Bernard Matthews kecskeméti vágóhídról vitt a suffolki feldolgozóba pulykahúst, ami megfertőzhette az angliai telepét. A magyar jelentés szerint ugyanakkor hazánkból a szigetországba nem szállítottak élő állatot, csupán emberi fogyasztásra alkalmas, hőkezelt, panírozott baromfiterméket és pulykamell filét.
origo.hu
Két frontális baleset is történt rövid időn belül
