Filmfesztivál: ellentmondásos magyarázatok

Szerettük volna személyesen megszólaltatni lapunk hasábjain Hiller István oktatási és kulturális minisztert több okból is. Egyrészt ígéretet tett arra, hogy a terjesztőkkel folytatott tárgyalásokat követően számon kérhetjük rajta, milyen formában kívánja támogatni tárcája a magyar könyveket, illetve hogyan óvja meg az adófizetői forintokból finanszírozott köteteket attól, hogy megjelenésük után raktárakban kallódjanak, ahelyett, hogy eljutnának a közönséghez. A miniszter kanadai tartózkodása miatt most vált aktuálissá az is, hogy megkérdezzük a fiatal magyar filmesek cannes-i meghívásának visszavonásáról, valamint arról, mi a kudarcban az ő szerepe.

Varga Klára
2007. 05. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiller István elfoglaltságára hivatkozva a minisztérium sajtósától kaptunk választ kérdéseinkre. A kapcsolatfelvétel a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének vezetésével megtörtént, az egyeztetések még tartanak. – A tárgyalások eredményéről annak befejeztével tájékoztatást adunk – közölte velünk szűkszavúan a sajtóiroda. Kíváncsiak voltunk arra is, Hiller István miért érezte olyan fontosnak, hogy a Korda Stúdió mindenképp bemutatkozzon Cannes-ban, valamint a főprogramba kerüljön Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmje is, amely helyett a szervezők szívesebben láttak volna egy megfogalmazásuk szerint magyar újhullámos alkotást.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter annak idején külön keretéből támogatta, hogy M. Tóth Géza Maestro című alkotása kiemelt figyelmet kapjon, és az országképet erősítse az Oscar-díjért vetélkedésben – így kezdődött a kérdésünkre adott válasz. A miniszter a cannes-i filmfesztivál esetében is külön támogatta volna, hogy Magyarország – a hivatalos cannes-i részvétel mellett – jelen lehessen a Tous les Cinemas du Monde (A világ filmművészete) rendezvénysorozaton is, amely a versenyprogramon kívül ad bemutatkozási lehetőséget egyszerre több meghívott ország számára is. Erre a programra a Magyar Filmunió állított össze egy „filmes csomagot” – igazodva a cannes-i filmfesztivál kritériumaihoz – az utóbbi évek első- és második filmes rendezőinek legjobb alkotásaiból, s köztük szerepelt Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmje is, amely egyébként 2006-ban a legnézettebb magyar film volt a hazai mozikban.Viszont mivel fiatal filmeseink legkiválóbb alkotásai már más rangos külföldi filmmustrán is szerepeltek – hozzátesszük: elismeréssel – a francia fesztivál előtt, ezért a magyar szervezők nem tudták teljesíteni a cannes-i feltételt, vagyis azt, hogy a nemzetközi „fesztiválpremier” náluk legyen.
A fentiekkel szemben lapunk filmes forrásai szerint a fent említett, egyébként mellékprogramban nem volt kritérium, hogy még be nem mutatott filmeket ajánljanak a magyarok – a fő- és versenyprogrammal ellentétben.
A tárca sajtóirodája szerint – szemben a levéllel, amelyet az Index a francia szervezőktől idézett, és amelyben az szerepel, hogy tárca hat e-maillel bombázta a franciákat – Hiller István miniszter egyáltalán nem küldött e-maileket a szervezőknek arról, hogy milyen film kerüljön a Tous les Cinemas du Monde programba, következésképp a Szabadság, szerelem című filmet sem ajánlotta – sem szóban, sem levélben – a cannes-i program szervezőinek. A sajtóiroda munkatársa hangsúlyozta, az viszont tény: Hiller mindvégig támogatta, hogy a gazdag magyar filmművészet a versenyprogramon kívül is bemutatkozhasson – kizárólag szakmai ajánlás mellett – Cannes-ban. A kulturális diplomácia eszközeit bevetve mindent megtesz azért, hogy jövőre – hosszabb előzetes szervezést követően – részt vegyünk Cannes-ban a hivatalos programon kívüli rendezvényen is, s a cannes-i szervezők jelzései szerint erre nagy esélyünk van.
Hiller István a Tous les Cinemas du Monde program magyar filmekre vonatkozó járulékos költségeit a következő évben garantálja – szerepel a sajtóiroda válaszában. A fesztiválon egyébként a versenyprogramban indul Tarr Béla A londoni férfi című alkotása, amelyet a francia produkciós partner nevezett, s látható lesz további hét magyar film is.

Nyílt levél a miniszterhez. A magyar irodalmi szakmai egyesületek – szekértáboroktól immár függetlenül – azt kérik számon Hiller Istvánon, hogy miközben a magyar irodalom a magyar kultúra és az ország egyik leghatékonyabb nagykövetévé nőtte ki magát, az Európa-szerte kimagaslóan népszerű és elismert kortárs magyar irodalom az ország potenciális reklámhordozójává lett, a 2007-es állami költségvetés nem tartalmazza a háttérben dolgozó irodalmi egyesületek támogatását. A kulturális tárca megszüntette a forrást, amely ezeknek a kiemelten fontos, közhasznú kulturális egyesületeknek a működését lehetővé tenné. A szervezetek egységesen tiltakoznak ez ellen az egyoldalú döntés ellen, egyúttal megfogalmazzák, hogy egy szakminisztériumnak az a feladata, hogy ha adott forrásokból nem tudja támogatni a szakmai egyesületeket, érdekképviseleteket, alternatív lehetőségeket keressen. Aláírók: Drámaírók Kerekasztala, Fiatal Írók Szövetsége, Írók Szakszervezete, József Attila Kör, Magyar Írószövetség, Magyar Műfordítók Egyesülete, Szépírók Társasága.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.