Újabb korrupciós ügy Brüsszelben: Ursula von der Leyen milliókat fizet lobbira

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az Európai Bizottság – élén Ursula von der Leyennel – nemcsak jogszabályokat hoz, hanem közvetve saját maga érdekében is „lobbizik” – írta elemzésében a Tűzfalcsoport.

2025. 06. 23. 11:11
Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij Fotó: AFP Fotó: ALESSANDRO DELLA VALLE
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Méghozzá úgy, hogy közpénzből civil szervezeteket fizet, akik aztán az Európai Parlament képviselőit próbálják meggyőzni a brüsszeli narratívák elfogadásáról. Igen, elsőre ez összeesküvés-elméletnek hangzik. De nem az. 

Az Európai Bizottság – Ursula von der Leyen vezetésével – valóban civil szervezeteket finanszíroz közpénzből, hogy azok a bizottság saját politikáját lobbizzák át az Európai Parlamenten. 

–  hangsúlyozta az elemzés, kiemelve:

A program neve: LIFE. Az NGO-k akár évi 700 000 eurót is kaphatnak a brüsszeli kasszából – hogy aztán ezt a pénzt olyan kampányokra fordítsák, amelyek elsősorban a Zöldmegállapodás elfogadtatását szolgálják. 

Vagy hogy ezek a civil szervezetek pereket indítsanak európai ipari szereplők ellen. De ez még mindig nem a legsúlyosabb része az ügynek. Amikor egy EP-képviselő, Dirk Götting rákérdezett a bizottságnál: pontosan mely NGO-k kaptak támogatást, milyen összegekben, és milyen szerződés keretében – a bizottság elképesztő választ adott. Eszerint körülbelül kilencezer szerződés van érvényben, de ezeket nem tudják átadni, mert „túl sok van belőlük”, és „évekbe telne” összeszedni. 

Magyarul: a rendszer átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, és még az EP-képviselők sem látják, mire ment el a közpénz. Az NGO-k uniós pénzből többek között tömegtüntetéseket és e-mail-kampányokat szerveztek az EP-képviselők nyomás alá helyezésére

– fogalmazott a Tűzfalcsoport. Egy most megjelent német oknyomozó anyag szerint az Európai Bizottság 2023-ban több környezetvédő NGO-t is anyagilag támogatott, hogy németországi cégek ellen indítsanak jogi eljárásokat, illetve hogy ellenkampányokat szervezzenek az EU és Németország által támogatott szabadkereskedelmi egyezmények ellen. Például a ClientEarth nevű brit NGO 350 000 eurót kapott arra, hogy jogi lépéseket kezdeményezzen német szénerőművek ellen. 

Ez az egész ügy különösen fontos abból a szempontból, hogy ezúttal nem „általános civil támogatásról” van szó, hanem célzott politikai és jogi akciókról, amelyek egy EU-tagállam politikáját és iparát gyengítik – miközben a bizottság ugyanezen tagállam támogatását élvezi más ügyekben.

 

Korábban már többen figyelmeztettek arra, hogy Brüsszel nem a tagállamok érdekeit képviseli, hanem sokkal inkább különféle NGO-k, nagyvállalatok és államokon túli érdekcsoportok szándékait követi. ⚠️ A brüsszeli politikusokat lényegében kilóra megveszik a nagy cégek. A valódi nagyágyúk a multinacionális cégek és ágazati szövetségek, amelyek évente több mint 1,5 milliárd eurót költenek lobbitevékenységre az uniós intézményeknél. A legaktívabb lobbi-érdekképviseletet a nagy technológiai cégek folytatják.

 A Meta (korábban Facebook) 2024-ben körülbelül kilencmillió eurót költött brüsszeli lobbitevékenységre, míg a Microsoft éves szinten mintegy hétmillió eurót fordított arra, hogy befolyásolja az uniós digitális szabályozást. 

 

Ezek a vállalatok elsősorban az MI-szabályozás „puhítása” érdekében lobbiznak – azaz szeretnék elérni, hogy az új szabályok a saját érdekeik szerint alakuljanak. A bank- és pénzügyi szektor sem marad el: éves szinten közel 120 millió eurót fordítanak lobbitevékenységre Brüsszelben. Egy 2014-es adat szerint az uniós szakértői testületekben a pénzügyi szektor érdekképviselete 75 százalékban jelen volt. A brüsszeli lobbigépezet már régen túllépett a demokratikus határokon. Miközben az Európai Bizottság elvileg a tagállamok érdekeit szolgálná, a gyakorlatban saját politikáját tolja át közpénzből finanszírozott NGO-kon és lobbistákon keresztül – gyakran épp a tagállamok kárára. A nagyvállalatok, pénzintézetek és zöldaktivista-hálózatok együtt formálják a brüsszeli döntéseket, miközben az állampolgárok – és sokszor még az EP-képviselők is – csak nézik a paraván mögötti játszmákat. Ez nem uniós demokrácia, hanem szabályozott befolyáskereskedelem –  írta elemzésében a Tűzfalcsoport. 

Borítókép: Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.