Váratlan következményekkel járhat a vendégmunkásstop: magyar munkahelyek kerülhetnek veszélybe

Komoly kihívások elé állíthatja a magyar gazdaság egyes ágazatait a külföldi munkaerő alkalmazásának szigorítása. A FruitVeB szerint a zöldség-gyümölcs termelésben dolgozó ázsiai vendégmunkások nem a hazai munkavállalókat szorítják ki, hanem a munkaerőhiány enyhítésével hozzájárulnak a magyar munkahelyek megőrzéséhez.

Fotó: Nemeth Andras Peter

A Világgazdaság megkeresésére a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kiemelte, hogy a munkaerőpiaci versenyképességet nem lehet kiszakítani az európai és nemzetközi környezetből. Álláspontjuk szerint ha Magyarország korlátozza vagy megtiltja a harmadik országbeli munkaerő behozatalát, miközben más uniós országok ezt engedik, akkor a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások kerülnek hátrányba az uniós versenytársakkal szemben.

A vendégmunkás nem választás kérdése, kényszer

A szervezet szerint egy ilyen lépés magyar tulajdonú vállalkozások sokaságát teheti versenyképtelenné, és magyar emberek munkahelyeit is veszélybe sodorhatja. A FruitVeB szerint az ázsiai munkavállalók jelenléte nem választható kényelmi megoldás, hanem kényszer: a hazai munkaerőpiacon egyszerűen nincs elég ember azokra a kétkezi, állandó vagy tartós foglalkoztatást igénylő munkákra, amelyek nélkül a kertészeti és feldolgozóipari termelés nem működik.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a külföldi munkaerő jelenleg elsősorban a hajtatott zöldségtermesztésben, a gombatermesztésben, a betakarítás utáni műveletek (post harvest) során és a feldolgozóiparban meghatározó. 

Ezek nem tipikusan rövid, néhány hetes idénymunkák: sok esetben fél- vagy egyéves, sőt akár folyamatos foglalkoztatásról van szó. A FruitVeB szerint az igény minden érintett területen növekszik.

A szervezet becslése alapján a zöldség-gyümölcs szektorban – a termelést és a feldolgozóipart együtt számolva – jelenleg 2500–3000 fő dolgozhat kétéves munkavállalási vízummal. Ez a teljes ágazati foglalkoztatotti létszámnak mindössze mintegy 2 százaléka, tehát országos arányban elenyésző. A kép azonban vállalati szinten egészen más: azoknál a kevés, de intenzíven külföldi munkaerőre támaszkodó vállalkozásoknál, amelyek főleg hajtatott kertészettel vagy gombatermesztéssel foglalkoznak, a harmadik országbeli dolgozók aránya elérheti vagy meg is haladhatja az 50 százalékot.

A magasabb hozzáadott értéket teremtő cégeknek fájhat a leginkább

Ezért a vendégmunkás-stop hatása nem egyenletesen oszlik el az agráriumban. A gabonatermesztő gazdaságokat kevésbé, a nagy élőmunka-igényű kertészeti, gombaipari, csomagoló- és feldolgozócégeket viszont közvetlenül érintheti. Éppen azokat a szegmenseket, amelyek magasabb hozzáadott értéket állítanak elő, beruházásokat hajtanak végre, és az élelmiszeripari feldolgozás miatt nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari munkahelyeket is fenntartanak.

A FruitVeB arra is figyelmeztet, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében megvalósuló fejlesztések után 2027–2028-ban további 1500–2000 fővel nőhetne a zöldség-gyümölcs szektor munkaerőigénye. Hosszabb távon így 5000-6000 főre emelkedhetne az ázsiai munkaerő létszáma az ágazatban. Ha azonban nincs ember a beruházások mögött, akkor a fejlesztések megtérülése is kérdésessé válhat.