Vitézynek hála búcsút inthetünk a sztráda-beruházásoknak – mutatjuk a törölt projektek listáját

A héten ismertetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervből kiderül, hogy Vitézy Dávid valóban a vasút és a közösségi közlekedés fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a következő években. Ez viszont azt is jelenti, hogy egy jó időre befellegzett az autópálya- és autóút-építéseknek Magyarországon. Mutatjuk, mely projektekről mondott le a közlekedési tárca.

Útépítés Fotó: Magyar Épitők

Vitézy egyből kikelt az M100 megvalósítása ellen, arra utalva, hogy a pénzt inkább az elmúlt nyarakon nagyon siralmas teljesítményt nyújtó magyar vasút fejlesztésére kellene költeni. 

Ő 500 milliárdra becsülte az M100-as kivitelezésének akkori költségét, ami nem állt messze a valóságtól. Talán épp ezért is merült fel, hogy koncessziós formában építené meg a kormány. Bár ennek konkrét megvalósulási formája a kormányváltás miatt a homályba vész. Fontos hangsúlyozni, hogy a beruházás teljes leállítása nagy érvágást jelent a Buda-környéki agglomeráció számára, amely akár alternatívája lehetne az M0-ás autóút nyugati szektorának.

M4-es: a távoli jövő zenéje

Az M4-es autóút megépítése is várhatóan sok éves késedelmet szenvedhet. Legutóbb tavaly decemberben adták át a forgalomnak a Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti 34 kilométeres szakaszt. Azzal a szakasszal együtt 2010 óta már 150 km készült el a négyes főút négysávosításából, amit sokáig halálútként is emlegettek. 

A teljes befejezésre azonban még sokáig várni kell, igaz, a korábbi tárcavezető, sem siette el a beruházást. Lázár János 2025 áprilisában beszélt az M4-es folytatásáról, akkor a miniszter azt mondta, hogy a Kisújszállás és Püspökladány közötti szakasz tervezése zajlik, ami 2025 végére fejeződik be, a forgalomba helyezés végső időpontjának pedig 2032-t jelölte meg.

M44-es: mikor éri el a román határt? 

Sok évtizedes álom megvalósulását jelentette az M44-es autóút megépítése Békéscsaba és az M5-ös autópálya között, aminek folytatására készült a kormányzat. Pántya József az ÉKM helyettes államtitkára idén februárban azt mondta, hogy M44-es gyorsforgalmi út román országhatárig tartó szakaszának tervei 2028-ig készülhetnek el. Békéscsaba és az országhatár között 43,2 kilométernyi szakaszról van szó, hat külön szintű csomóponttal. 

2016 óta zajlik az M44-es út építése: több mint 125 kilométer utat adtak át mintegy 511 milliárd forint értékben. Jövőre, 2027-re készül el az M5–M44 csomóponti rendszer 50 milliárd forint értékben. Korábban a terv az volt, hogy 2030 után elkészül a Békéscsaba és az országhatár közötti szakasz is, amelynek beruházási költsége 230 milliárd forint.

M47: mehet vagy maradhat? 

Az új tervek tükrében kérdéses az M47-es sorsa is. Az M47-es gyorsforgalmi út a tervek szerint a Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti 47-es főutat fejleszti kétszer két sávos, emelt sebességű úttá, összekötve az M4-et és az M44-et. Jelenleg a beruházás előkészítési szakaszban tart: a Békéscsaba–Szeghalom közötti szakasz kiviteli tervei elkészültek, míg a további részeken környezetvédelmi vizsgálatok és engedélyezési eljárások zajlanak. A beruházás Lázár János volt közlekedési miniszter egy kedvenc projektje volt.

A Tisza programjában is szerepeltek autópálya-beruházások

A Tisza Párt választás előtt bemutatott a "Működő és emberséges Magyarország alapjai" című programjában helyet kaptak gyorsforgalmi beruházások a közútfejlesztések bekezdés alatt. Bár a lista elég szerény, mindössze 5 projektet nevesít:

• megígérték az M0-ás körgyűrű nyugati szakaszának előkészítését, illetve azt, hogy 2030-ig megkezdik a beruházás kivitelezését legalább a 10-es és 11-es út közötti szakaszon. 
•  az M1-est Kecskeméttel összekötő M200–M8-as gyorsforgalmi utak, 
• valamint az ország déli gyorsforgalmiút-körgyűrűjének, az M9-esnek a megvalósítását.
• Ezen felül vállalták, bekötik Zalaegerszeget az országos gyorsforgalmiút-hálózatba,
• és befejezik az M49-es építését Románia felé. 

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt években nagyon jelentős autópálya-fejlesztések voltak Magyarországon. Nagyságrendileg 800 kilométer gyorsforgalmi út épült, közte az M4-es, M44-es, M30-as, M25-ös, M85-ös, és számos nagyváros kapcsolódott be a hazai hálózatba. 

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.