– Ezek olyan mértékű kedvezmények, amik sehol máshol nincsenek. Éppen ezt a bőkezű és sokak számára elérhető kedvezményrendszert akarja az unió megszüntetni – jegyezte meg a poitikus.
Nem kell mindent elhinni
Radnai Márk a szegénységet ismét nem az unióban kötelező AROPE (szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya) mutatóval vizsgálta. Szalai Piroska szerit most kinézett magának egy olyan számot, amiről köztudott, hogy nem felmérésből gyűjtik, hanem csupán becsléssél állítják elő. Az unióban csak négyévente van keresetszerkezeti felmérés, legközelebb a 2026 év adatait fogják mérni, s majd legkorábban 2028-ban ismerhetjük meg az eredményeket. A köztes évekre becsléssel állítanak elő számokat, aminek a pontossága arra nem megfelelő, hogy kis eltérések esetén következtetéseket vonjunk le belőlük. Ráadásul a 2025 évre becsült magyar adatok alapja még a 2024. évi bruttó átlagkereset, aminél a 2025 év bruttó átlagkeresete 9 százalékkal magasabb volt, tehát már a kiindulási érték is 9 százalékos hibát rejt. Ezt később még folyamatosan pontosítják, de Radnai már most úgy közli a megállapításait, mintha ez egy pontos mért érték lenne.
– Javaslom, ne bonyolítsuk tovább az életünket! Ha bárkitől hallunk szegénységgel kapcsolatos megállapításokat, ellenőrízzük le mindig, hogy az unió hivatalos komplex mutatójával is igazolható-e az az állítás. Ha a hivatalos mérés nem igazolja az állítást, akkor ne higyjük el, mert előfordulhat, hogy tudatosan akarnak félrevezetni bennünket – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!