Paks II-t nem a tegnap időjárására tervezték

Ismét politikai csatározás bontakozott ki Paks II körül, pedig a beruházás már régen túl van azon a ponton, amikor pusztán tervekről lehetne vitatkozni. Az építkezés zajlik, a nagyberendezések gyártása folyamatban van, és igaz, az idei szélsőséges időjárás a hűtés kérdését is a kiemelte a többi közül. Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök szerint azonban Paks II-t éppen az ilyen szélsőséges helyzetek figyelembevételével tervezték, ezért most nem a beruházás létjogosultságának megkérdőjelezésére, hanem a mielőbbi befejezésére lenne szükség.

Fotó: Polyák Attila

– Nem szerencsés úgy kezelni Paks II-t, mintha most kellene eldönteni, szüksége van-e Magyarországnak új atomerőműre. A projekt nemzetközi beruházás: az orosz és magyar vállalatok mellett amerikai, cseh, francia, holland, német, osztrák, svájci, szlovák és török cégek is részt vesznek benne. A francia Alstom például a turbinákat szállítja, gyártásuk már 2025-ben megkezdődött – mondta lapunknak Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnök az elmúlt napokban kibontakozott kormányzati kommunikáció kapcsán. Ugyanis, míg a választási kampány során a Tisza Párt arról beszélt, hogy az atomenergia szükséges része a magyar energiamixnek, addig szépen lassan megváltozott a témában nyújtott közlések hangulata. Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy Paks II tervezése szerinte a szélsőséges vízállási helyzetekre nem biztosít olyan tartalékot, amely hosszú távon és minden körülmények között garantálná az erőművek működését. Korábban elsősorban a beruházás ütemezése és a költségei voltak a középpontban. A hűtés megoldásáról pedig több alkalommal írtunk, legutóbb itt.

A két atomerőművi kiépítés látványterve (Fotó: Paks II. Zrt.)

– Az új blokkokat nem a tegnapi időjárásra tervezték. Az alacsony vízállás, a magas hűtővíz-hőmérséklet és más szélsőséges természeti körülmények a tervezés és az engedélyezés során eleve vizsgálandó tényezők voltak. Paks II hűtőrendszere több ponton eltér a jelenlegi erőműétől, a vízkivétel kialakításánál pedig az alacsonyabb dunai vízszinteket is figyelembe vették. A szélsőséges meleg időszakokra kiegészítő hűtési megoldások is rendelkezésre állnak – emlékeztetett újfent Hárfás Zsolt.

A szakember szerint az elmúlt hetek energetikai helyzete is megmutatta, miért van szükség nagy teljesítményű, időjárástól független hazai kapacitásokra. – Amikor egy jelentős erőművi kapacitás kiesik, Magyarország importra szorul. Ehhez azonban nemcsak elegendő határkeresztező kapacitás kell, hanem az is, hogy a környező országokban legyen elérhető villamos energia. Szűkös kínálat mellett pedig az árak is meredeken emelkedhetnek – foglalta össze, majd a konkrét költségekre is kitért:

Paks II eredeti paramétereivel számított, teljes életciklusra vetített termelési egységköltség mintegy 55 euró/MWh. Ezzel szemben a nagykereskedelmi árak az elmúlt években nemegyszer 100 euró/MWh körüli vagy afeletti éves átlagot mutattak, egyes órákban pedig 300–600 euró, szélsőséges helyzetekben akár 1000 euró/MWh körüli árak is kialakulhatnak. A mutatók módszertanilag nem azonosak, de a különbség jól érzékelteti az árkitettség jelentőségét.

Az ellátásbiztonságot ezért nem egy napsütéses, szeles tavaszi délutánon kell mérni, hanem akkor, amikor magas a fogyasztás, miközben kevés termelőkapacitás áll rendelkezésre. Egy hideg, szélcsendes téli este vagy egy szélsőséges nyári helyzet sokkal többet mond arról, mennyire ellenálló egy villamosenergia-rendszer.

Vagyis a beruházás valódi gazdasági kérdésének azt kell tekinteni, hogy mennyibe kerülne hatvan éven keresztül pótolni azt a villamos energiát, amelyet a két új blokk megtermel.

Ebbe nemcsak az import árát, hanem az importfüggőség, az árkockázat, a tartalékkapacitások, az energiatárolás és a hálózatfejlesztések költségeit is bele kell számítani a szakértő szerint. Hárfás Zsolt emlékeztetett arra is, hogy a projekt ráadásul nem csupán az energiatermelésről szól.

A 40 százalékos célként megfogalmazott hazai beszállítói arány több ezer magyar vállalkozásnak és szakembernek adhat munkát, miközben olyan mérnöki, gyártási és minőségbiztosítási tudás halmozódhat fel, amely később a nemzetközi piacon is értéket képvisel.

Végezetül arról is beszélt, hogy Paks II természetesen nem mentesülhet a szigorú műszaki, pénzügyi és állami ellenőrzés alól. Éppen ellenkezőleg: a magyar érdek az, hogy a beruházást ellenőrizzék, a szerződéses és pénzügyi kérdéseket számon kérjék, ahol pedig lehet, gyorsítsák az építkezést. Más kérdés azonban egy beruházás felelős felügyelete, és más annak stratégiai célját újra meg újra politikai viták tárgyává tenni.