Banai Péter Benő: Az infláció idén két százalék körül alakulhat, a folyamatokat ugyanakkor befolyásolhatja az iráni helyzet is

Idén két százalék körül alakulhat az infláció, de a közel-keleti háborús helyzet nagyban befolyásolhatja az eseményeket – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Magyar Nemzeti Bank elemzésekért felelős alelnöke. Banai Péter Benő az iráni háború kapcsán kifejtette: a helyzet rendeződése vagy elhúzódása – beleértve az olajárak alakulását is – hatással lehet az inflációs folyamatokra. Az alelnököt a Bálványosi Szabadegyetemen arról is kérdeztük, hogy előny vagy hátrány lenne-e az euró bevezetése.

Fotó: Havran Zoltán

– Ön a Bálványosi Szabadegyetem csütörtöki napján az euró bevezetésének ügyéről tartott hosszabb előadást. A téma legutóbb azután került az asztalra, hogy a Tisza-kormány azt vállalta: 2030-ra felkészíti az országot az euró bevezetésére. Ön szerint lehet eurója Magyarországnak a következő évtized elején?

– Ez ki fog derülni abból a programból, amelyet a Tisza-kormány októberben vagy novemberben az Országgyűlés elé terjeszt, hiszen a jövő évi költségvetési javaslat és az ahhoz kapcsolódó többéves kitekintés makrogazdasági és államháztartási pályát is felrajzol. Ebből a dokumentumból több információt meg lehet majd ismerni és a kérdésre is nagyobb biztonsággal lehet majd választ adni. Van azonban egy megmásíthatatlan mozzanat, ami az euróbevezetési törekvés alapjának is nevezhető.

– Mire gondol?

– Azoknak az országoknak, amelyek 2004-ben vagy később csatlakoztak az unióhoz, jogi kötelességük bevezetni az eurót. Ennek időpontja és az, hogy milyen feltételekkel csatlakozik egy ország az euróövezethez, azonban nincs benne a jogszabályban. Emiatt az érintett tagállamok kormányainak, hatóságainak és jegybankjainak érdemi szerepe van abban, hogy az euró bevezetése az adott államban megvalósul-e, s ha igen, milyen feltételekkel.

– A jegybank ebben a folyamatban milyen feladatot vállalhat magára?

– Ahogy azt Varga Mihály, az MNB elnöke is rögzítette, a jegybank a jogszabályokból kiindulva látja el feladatát. A törvény szerint az MNB elsődleges feladata az árak alacsonyan tartása, ugyanakkor a jogszabályok kimondják azt is, hogy ha a kormány gazdasági lépései ezt a fő célt nem veszélyeztetik, akkor a jegybank köteles segíteni a kabinet gazdaságpolitikáját.

– Ön szerint az euró bevezetése előnyös lenne az ország számára, vagy a veszélyek nagyobbak lehetnek?

– Azt gondolom, hogy az eurózónához való csatlakozásnak vannak előnyei és hátrányai is. Számos elemző tette már mérlegre ezeket és foglalt állást az euróbevezetés mellett vagy ellen. Visszautalok az előző válaszomra: a jogszabályok alapján másodlagos, hogy a jegybank elemzője előnyösnek vagy hátrányosnak véli a bevezetést. Nekünk az árstabilitásra kell figyelnünk, s ha ott teljesülnek a célok, az MNB-nek támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit. Ez ügyben ismét idéznem kell Varga elnök urat, aki pénzügyminiszterként is arról beszélt, hogy az euró bevezetéséhez elvárt eredmények – vagyis a kismértékű költségvetési hiány, az államadósság csökkentése, az alacsony infláció, a stabil forint és az alacsony finanszírozási költségek – akkor is szolgálják Magyarország érdekét, ha euróval fizetünk, és akkor is, ha forinttal. Ez ügyben tehát az elnöknek és a jegybank több más vezetőjének is ugyanaz az álláspontja, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt.