Véletlenül rakétára ült az Nvidia, most izgulhat, le ne pottyanjon

A vezető csipgyártó papírjai között most Elon Musk cégéé a legkockázatosabb csomag. A finanszírozás a dotkom-lufi előtti időket idézi.

Fotó: ALAIN JOCARD Forrás: AFP

Repül a SpaceX egyik rakétája. Ki tudja, hol áll meg (Fotó: Manuel Mazzanti / NurPhoto/AFP)

Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója rendszeresen tagadja, hogy a befektetések mesterségesen pumpálnák a saját eladásaikat, és augusztus elején egy hatszereplős, 500 milliárd dolláros finanszírozási keretmegállapodással próbálta eloszlatni a gyanút. A Wall Street fogadtatása vegyes volt: míg a Bank of America elemzője a körkörösségi vádaktól való elfordulásként értékelte a lépést, mások – köztük a Bernstein és a Global X szakértői – továbbra is a vevőfinanszírozás elmélyülését látják benne. A bejelentés napján az Nvidia árfolyama 2,86 százalékot esett.

A jövőt árazzák, nem a jelent

A SpaceX ráadásul tipikusan olyan tőzsdei papír, amelynek árfolyamát nem a jelenlegi teljesítmény, hanem a be nem váltott jövőbeli tervek mozgatják. A cég 2025-ben 4,9 milliárd dolláros nettó veszteséget termelt, miközben az IPO-n 1,75 ezer milliárd dolláros értékeltséget kapott – ez a 2026-ra várt árbevétel csaknem hetvenszerese, ami még a technológiai szektor mércéjével is szélsőséges szorzó. A Goldman Sachs szerint a SpaceX 2030-ra 474 milliárd dolláros árbevételt érhet el, ebből 322 milliárdot kellene az orbitális AI-számítási kapacitásból hoznia,

vagyis a cég értékének döntő része egy még nem is létező üzletágra épül.

Ez a fajta „mindig induló, de folyamatosan csúszó” növekedési narratíva a SpaceX történetének visszatérő mintázata. Az Artemis–3 holdraszállás dátuma 2027-ről 2028-ra tolódott a Starship fejlesztési nehézségei miatt, a Version 3 Super Heavy hajtómű pedig már a tesztek során meghibásodott. Musk maga is csak 50 százalékra teszi az esélyét annak, hogy az idei Mars-ablakban tervezett öt pilóta nélküli Starship-küldetés időben elindul.

A SpaceX 2011 óta minden egyes Mars-határidejét elmulasztotta, a nyilvános ígéretek átlagosan több mint három évet csúsznak, a vállalások mintegy 70 százaléka legalább egy évet késik.

Július közepén egy újabb Starship-tesztrepülés elhalasztása önmagában 4,4 százalékos árfolyamesést és Musk vagyonának 45,3 milliárd dolláros egynapos zsugorodását okozta.

Az Nvidia tehát nem egy kiforrott, kiszámítható bevételű céget vásárolt be a portfóliójába, hanem egy olyan papírt, amelynek árazása jórészt azon múlik, mennyire hisz a piac a következő öt-hét év be nem bizonyított ígéreteiben – és amelynek árfolyama minden egyes csúszásra élesen reagál.

Egy papír, sok kockázat

A SpaceX-tétel emellett önmagában is koncentrációs kockázatot jelent. Az Intellel és a SpaceX-szel együtt az Nvidia nyilvánosságra hozott részvényportfóliójának csaknem 80 százalékát két, egyaránt exkluzív chipvásárlási ígéretet tett vállalat adja. Ha bármelyikük üzleti modellje megbicsaklik, vagy ha a mesterséges intelligencia iránti kereslet a vártnál lassabban nő, az Nvidia mérlegében egyszerre csapódik le a befektetési veszteség és az elmaradó chipeladás. Az Nvidia hivatalosan cáfolja, hogy csalásról vagy mesterséges keresletgerjesztésről lenne szó, és azzal érvel, hogy stratégiai befektetései a bevételeihez és a több ezer milliárd dolláros globális magántőkepiachoz képest elenyészőek. A SpaceX-részesedés sorsa azonban a következő hónapokban jó indikátora lehet annak, meddig tart ki a piac türelme a mesterségesintelligencia-ipar egymásba fonódó finanszírozási hálójával szemben.