Spanyolország hadat üzent a tömegturizmusnak – van visszaút gazdasági öngyilkosság nélkül?

„Nem eladó a szigetünk!” – ez a szlogen visszhangzik Mallorca pálmafás sétányain, ahol helyi lakosok tízezrei vonulnak utcára, megbénítva a főszezont. A helyzet országszerte drámai: a helyiek vízipisztolyokkal kergetik a Barcelonában teraszozó külföldieket, Ibizán az ápolók és tanárok az autóikban kénytelenek lakni a megfizethetetlen albérletárak miatt, a Kanári-szigeteken pedig éhségsztrájkkal követelnek azonnali moratóriumot az új szállodakomplexumokra.

Fotó: JAIME REINA Forrás: AFP

Ezzel párhuzamosan az alábbi intézkedéseket vezették be a különböző spanyol régiókban:

• Katalóniában és a Baleár-szigeteken a főszezonban extra adót vetnek ki minden vendégéjszakára, az így befolyt összegeket pedig környezetvédelmi rehabilitációra és szociális lakásépítésre fordítják.
• Mallorca hírhedt bulinegyedeiben (Magaluf és Playa de Palma) betiltották az utcai alkoholfogyasztást, a boltok éjszakai szeszeladását és az "all-inclusive" alkoholakciókat, hogy kiszűrjék a destruktív, minőségi értéket nem teremtő legénybúcsú-turizmust.
• Palma de Mallorca kikötőjében napi maximum három tengerjáró hajó köthet ki, és azok közül is csak egy lehet az úgynevezett "mega-hajó".

Nem minden tüntetés békés Spanyolországban (Fotó: JAIME REINA / AFP)

A turizmus minőségi diadala a mennyiség felett

A legnagyobb dilemma, hogy Spanyolország bruttó hazai termékének több mint 12-14 százaléka közvetlenül a turizmusból származik, és a szektor több millió embernek ad munkát. A teljes leállítás vagy a drasztikus visszafejlesztés azonnali gazdasági csődöt és tömeges munkanélküliséget jelentene.

A fenntarthatósági szakértők szerint az aranyközépút nem a turizmus felszámolásában, hanem a modell radikális strukturális átalakításában rejlik. A jövő útja a minőségi turizmus lenne szerintük, ami a tömegek helyett azokra fókuszál, akik hajlandók több pénzt költeni egy utazásra, és tisztelni a helyi kultúrát. Ez a gyakorlatban a szezonalitás megtörését is jelenti egyben. A tengerparti napozás helyett a kulturális, gasztronómiai és sportturizmus népszerűsítését az őszi és téli hónapokban.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UN Tourism) irányelvei egyébként azt hangsúlyozzák, hogy a turizmus csak akkor maradhat hosszú távon fenntartható, ha a gazdasági előnyeiből a helyi közösség is közvetlenül részesül, nem pedig csak a multinacionális szállodaláncok és az arctalan ingatlanspekulánsok. Ha a spanyol kormányoknak sikerül visszaszorítaniuk az illegális lakáskiadásokat és stabilizálniuk a belföldi ingatlanárakat, a helyiek haragja is lecsillapodhat, és Mallorca újra az lehet, ami mindig is volt.