Alkotmánybíró lehet az önkény egyik forgatókönyvírója

A Tisza-frakció azt a Sonnevend Pált választhatja ma alkotmánybíróvá, aki egy májusi elemzésében már éppen azt fejtegette, hogy miként kellene átalakítani az Alkotmánybíróságot, idő előtt lezárni alkotmánybírói megbízatásokat, megnyitni az utat új bírák megválasztása előtt, és akár más közjogi tisztségviselők elmozdítását is megvizsgálni. A recept működött, így Sonnevend várhatóan el is foglalhatja a mandátumától alkotmányossági szempontból vitathatóan megfosztott Hende Csaba helyét a taláros testületben.

Sonnevend Pál, a Tisza-frakció alkotmánybíró-jelöltje Forrás: Facebook/Tisza Párt

Ugyanez az alkotmánymódosítás külön szabályként a 70 éves alkotmánybírói korhatárt is visszahozta, és négy másik alkotmánybíró megbízatását 2026. szeptember 1-jével megszünteti. Ez a megoldás már közvetlenül egybevág Sonnevend májusi korhatár-felvetésével, Hende helye azonban – amit azt fent említettük - nem emiatt üresedett meg.

A jogtechnika tehát eltér Sonnevend májusi felvetésétől, a politikai következmény azonban hasonló: egy hivatalban lévő alkotmánybíró megbízatása utólag megváltoztatott feltételek miatt a tervezettnél korábban lezárult, a megüresedett helyre pedig a Tisza-frakció saját jelöltjeként nevezte meg Sonnevend Pált.

A Hende mandátumának megszűnését eredményező szabályok alkotmányossága vitatott,. A Fidesz-frakció illegitim eltávolításról beszél, Hende pedig közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtott be az alkotmánybírósági törvény érintett rendelkezései ellen. Ettől függetlenül pedig két kapcsolódó utólagos normakontroll-eljárás is indult. Ezek az eljárások jelenleg is tartanak, Sonnevend Pál mégis elfogadta a jelölést arra a helyre, amelyet ez a vitatott folyamat nyitott meg. Az új alkotmánybíró megválasztásáról ma – július 27-én - dönt az Országgyűlés.

Összefoglalva tehát, az a jogász foglalhatja el Hende Csaba székét, aki néhány hónappal korábban maga érvelt amellett: bizonyos körülmények között elfogadható lehet hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti lezárása. A történtek morálisan mindenképpen kifogásolhatók, éppen ezért a Magyar Nemzet kérdéseket juttatott el Sonnevend Pálnak, lapunk a következő felvetésekre vár választ.

1. Alkotmányosan elfogadhatónak tartja-e Hende Csaba mandátumának idő előtti megszűnését?
2. Helyesnek tartja-e, hogy egy hivatalban lévő alkotmánybíró megbízatása olyan utólag bevezetett alkalmassági feltétel miatt érjen véget, amelyet megválasztásakor még nem ismerhetett?
3. Fenntartja-e azt a javaslatát, hogy korhatár bevezetésével vagy intézményi átszervezéssel hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumát idő előtt le lehessen zárni?
4. Miért nem várt a tiszás felkérés elfogadásával addig, amíg Hende Csaba panaszáról és a kapcsolódó normakontroll-indítványokról az Alkotmánybíróság már döntött?