Zelenszkij Dániával, Norvégiával, Németországgal, Kanadával, az Egyesült Királysággal és Litvániával is tárgyalást folytat közös fegyvergyártási projektekről.
Ukrajna része Európa biztonságának, és azt akarjuk elérni, hogy az egyes partnerországuk a GDP-jük 0,25 százalékát különítsék el az ukrán védelmi ipar és a helyi fegyvergyártás támogatására
– mondta.
Kijev Ukrajnán kívül is szeretne fegyvergyártási projektekben részt venni, és ennek érdekében a nyáron több megállapodás aláírását is tervezik.
Több katonai gyártási technológiájuk exportját kezdenék meg , és ennek keretében európai országokban indulhatna meg a gyártás a 'Build with Ukraine' elnevezésű programban. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy nyugati és más vállalatok még mindig üzleti kapcsolatban állnak az orosz hadiiparral.
Az Oroszországi Föderációba egyes országoktól a mai napig érkeznek gépalkatrészek, amelyeket fegyvergyártáshoz használnak fel
– állította Zelenszkij, aki szerint 15 tajvani, 13 német, nyolc cseh, hat dél-koreai, három japán és három indiai vállalatról szó. Hozzátette, az egyik cég kis számban az Egyesült Államokból származó alkatrészeket is szállít. Az elnök jelezte, hogy név szerint ismerik a szóban forgó cégeket, és szorgalmazta, hogy helyezzék ezeket szankciók alá. Az ukrán elnök szerint ezek a cégek képesek lennének lekapcsolni azokat a berendezéseket, amelyek távoli elektronikus rendszerekkel működnek együtt, és ily módon használhatatlanná tehetnék azokat – írta az MTI.
Ez jelentősen lassítaná a folyamatot. Olyan lenne, mintha lefegyvereznék Oroszországot
– mondta.
Orosz–ukrán háború
