Gyorsabban nő a szlovák fizetés

Csehország vagy Szlovákia növekedési adatait figyelembe véve a versenytársak tartósan gyorsabb bővülést produkálnak Magyarországnál – nyilatkozta lapunknak Philip Hemmings. Az OECD magyarországi delegációjának vezetője szerint ha a szükséges reformokat nem hajtja végre a kabinet, akkor a magyar gazdaság fejlődése hosszú távon is elmarad majd a lehetséges ütemtől.

Önök szerint Magyarország mikor tudja bevezetni a közös európai valutát, az eurót?
– Ez attól függ, hogy a konvergenciaprogramban megfogalmazott célkitűzések hogyan valósulnak meg, sikerül-e végrehajtani a szükséges szerkezeti reformokat. Úgy gondolom, hogy az euró előszobáját jelentő ERM–II. árfolyamrendszerhez Magyarország 2010-ben vagy 2011-ben csatlakozhat. A konvergenciaprogram következetes végrehajtása esetén a forintot 2012-ben vagy 2013-ban válthatja fel az euró.
– Jelentésük szerint a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések idén és jövőre visszafogják a magyar gazdaság növekedését, a 2008 utáni ütem pedig kérdéses. Melyek azok a kockázatok, amelyek a későbbi fejlődést övezik?
– Egyaránt látunk felfelé és lefelé mutató kockázatokat a 2008 utáni magyar növekedésben. Amenynyiben a konvergenciaprogramban lefektetett lépések megvalósulnak, akkor a befektetők továbbra is folytatják beruházásaikat Magyarországon. Amennyiben viszont a költségvetési reformokat nem hajtja végre következetesen a kabinet, akkor a hiány is jelentős marad, a magas deficit pedig nem tudja csökkenő pályára állítani az államadósságot. Ebben az esetben a magyar gazdaság növekedése nemcsak rövid, de hosszú távon is elmarad a lehetséges ütemtől.
– Hogyan látják most Magyarország helyzetét és lehetőségeit a térség többi országához viszonyítva?
– Csehország vagy Szlovákia gazdasági növekedési adatait figyelembe véve meglehetősen kiábrándító a magyar helyzet, hiszen a versenytársak tartósan gyorsabb gazdasági bővülést produkálnak Magyarországnál, s a fizetéseik is gyorsabb ütemben közelítenek az uniós szint felé. Ez idén és jövőre bizonyosan így marad, de reménykedjünk, hogy nem tart örökké.
– Önök többször hangsúlyozták, hogy a reformokat ki kell terjeszteni az önkormányzatokra is, ahol meg kell változtatni a költségvetési és finanszírozási rendszert. Elérhetők-e a 2008-as és 2009-es kormányzati célok az önkormányzati rendszer átalakítása nélkül?
– Az eddigi szigorító intézkedések is érintették már az önkormányzatokat. Tény, hogy számos tennivalót tartunk még szükségesnek ebben a szektorban. Olyan rendszert javasolunk kiépíteni, amely a hatékonyságuk javítására és a megtakarításaik növelésére ösztönzik az önkormányzatokat.