Hitel helyett előretör a lakáslízing

Az ingatlanlízing előretörésének éve volt a tavalyi: egy év alatt 70 százalékkal nőtt a finanszírozás összege, összességében meghaladta a 110 milliárd forintot. – Noha hivatalosan 1997 óta létezik hazánkban ingatlanlízing, az első években az ingatlanfinanszírozás alig egy-két százalékát tették ki ezen ügyletek, s komolyabb növekedés csak az elmúlt három-négy évben indult meg – tájékoztatta lapunkat Gazsi Júlia, a Magyar Lízingszövetség ingatlanbizottságának vezetője. Az első negyedévben a lakásfinanszírozás már a teljes ingatlanlízing- kihelyezések 23 százalékát tette ki, értéke elérte a 6,6 milliárd forintot.
A lízingszövetség várakozásai szerint 2007-ben a tavalyihoz képest 15–20 százalékkal növekedhet a lakáslízing aránya. Gazsi Júlia szerint ezen a téren is erősebbé vált a verseny, ami a lízingkonstrukciók olcsóbbá, rugalmasabbá válásához vezetett. – Ez – fűzte hozzá – vonzóvá tette a hazai kis- és középvállalatok számára a lízingelés lehetőségét, de egyre inkább nő a lakosság érdeklődése is. Hozzátette: egyáltalán nem véletlen, hogy a tőkehiánynyal küzdő mikro- és kisvállalkozások keresik ezt a konstrukciót, hiszen a lízing az egyik legkedvezőbb finanszírozási forma, mivel a hitelnél alacsonyabb önerőt követel meg, ráadásul adóelőnyei sem elhanyagolhatók.
Kérdésünkre Gazsi Júlia kifejtette, hogy nem jobb vagy rosszabb alapon szoktak a jelzáloghitel vagy a lakáslízing mellett dönteni, ez inkább az ügyfél igényein múlik. Vagyis konkrét adottságok alapján előre eldönthetik, hogy mely finanszírozási konstrukciót választják, így például nyilván a hitel mellett dönt az, aki a lakásvásárláshoz valamilyen állami támogatást is igénybe vehet, s a lízing mellett az, aki nem számíthat ilyesmire. Ugyanakkor – mondta a szakértő – a lakáslízing új lakás vásárlása esetén akár az előbbi vásárlói csoportnak is kedvezőbb kondíciókat kínálhat a hitelnél. Véleménye szerint az erőteljesebb verseny miatt a költségek szempontjából mára közel kerültek egymáshoz a banki konstrukciók és a lízingelési feltételek, ezért a lakosság főként az egyedi akciós hirdetések vagy a számlavezető bankjához való ragaszkodás alapján dönt. A lakáslízing előretörése nyomán tavaly megjelent nullaszázalékos önerős lakáshoz jutási lehetőségről szólva hozzátette: ezen ajánlatok csak új lakás vásárlása esetén érvényesek, s kizárólag olyan ügyfelek élhetnek velük, akik a pénzintézetek kockázatelemzése alapján megfelelő bérrel rendelkeznek a részletek fizetéséhez, vagyis a szűkebb pénztárcájúaknak e lehetőség továbbra sem jelenthet megoldást. Szakértők szerint a lakáslízingre egyébként is az a viszonylag magas jövedelmű réteg lehet vevő, amelyik megtakarítását inkább másra fordítja, esetleg a vonzó hozam reményében befekteti.
A lakáslízing fő előnyének a testreszabhatóságot és az önerő nélküli finanszírozási lehetőséget tartják. A zárt végű lakáslízing-szerződés esetén a lízingbe vevő a lakás tulajdonjogát az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után szerzi meg, addig az ingatlan a lízingelő nevén fut. A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lakáslízingelőnek csak a futamidő végén kell döntenie arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy átengedi a lehetőséget másnak.